Orbán Viktor és Donald Trump pénteki találkozója egy évtizedes szövetség és barátság újabb mérföldkövének ígérkezik, amely a két vezető közötti szoros kapcsolatot hivatott megerősíteni.
Pénteken Orbán Viktor és Donald Trump találkozója zajlik a washingtoni Fehér Házban, ez már az ötödik alkalom, hogy személyesen eszmét cserélnek. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen csupán két nappal az amerikai elnök történelmi választási győzelmének évfordulója után kerül sor, és a fő cél a gazdasági és stratégiai együttműködés elmélyítése a Trump-kormányzat keretein belül. A közel-keleti feszültségek, kiemelten a palesztin-izraeli konfliktus és az orosz-ukrán háború, szintén a háttérben lebegnek, amikor a két vezető találkozik. E találkozó mögött jelentős politikai munka áll, és nem elhanyagolható, hogy Magyarország az Egyesült Államokkal karöltve a formálódó békepárti hálózat aktív részesévé vált. Ez a kölcsönös bizalom megerősíti a reményeket, hogy a 21. század egyik legfontosabb békekonferenciáját Budapesten szervezhetik meg.
Nagyon sokat javultak a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok azóta, hogy Donald Trump, a Republikánus Párt vezetője, korábbi 45. elnök egy évvel ezelőtt megnyerte a 2024-es elnökválasztási versenyt, és immár 47. elnökként idén januárban hivatalosan is visszatért a Fehér Házba.
Orbán Viktor és Donald Trump közötti együttműködés hatása a gazdaságban és a stratégiai kapcsolatokban egyre inkább megfigyelhető. Ezt jól tükrözi a magyarországi amerikai befektetések folyamatos növekedése, valamint a kettőjük közötti kommunikáció a nemzetközi feszültségek, például az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Nem felejthetjük el, hogy Trump személyesen is támogatta Magyarországot, amikor egy kézzel írott üzenetben válaszolt Orbán Viktor augusztusi levelére, amelyben a magyar miniszterelnök az amerikai elnök segítségét kérte a Barátság kőolajvezeték ellen irányuló ukrán támadások nyomán.
Donald Trump válaszlevelében Orbán Viktor számára kifejtette: "Kérem, hogy tartsuk a kapcsolatot, és egyedi megközelítéseink segítségével együtt formálhatjuk a jövőt."
Az amerikai-magyar szövetségi kapcsolatok tehát a formális kötelékeken túlmenően - amelyek elsősorban a NATO-tagságban öltenek testet - tartalmi kérdésekben is elmélyültek, beteljesítve ezzel hazánk egy régi, ha nem is nyíltan kimondott aspirációját:
Az amerikai-magyar kapcsolatok eddigi története hosszú és kanyargós úton haladt, míg elérte a mostani, eddig sosem látott mértékű javulást. Ennek egyik fő oka, hogy az Egyesült Államokat olyan adminisztrációk vezették, amelyek gyakran ellenségesen viszonyultak Magyarországhoz, mint például Obama és Biden elnöksége alatt. Ezen adminisztrációk több alkalommal – ahogy azt a USAID magyar tevékenységét feltáró kormánybiztosi jelentés és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti együttműködés is megmutatta – olyan politikai fedett műveleteket támogattak, amelyek célja a demokratikusan megválasztott, nemzeti szuverenista Orbán-kormány destabilizálása volt. Ezek a titkos műveletek a társadalmi béke és biztonság aláásását szolgálták, és végső soron a magyar állam stabilitásának megrendítésére irányultak.
Az esedékes novemberi találkozó előtt Orbán Viktor eddig négy alkalommal találkozott személyesen Donald Trumppal:
A legújabb, ötödik találkozó során a résztvevők energetikai és haditechnikai kérdések mellett a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás újbóli életbe léptetését is megvitatják. Orbán Viktor szerdán közzétett Facebook-videójában kifejtette, hogy a találkozó fő célja a Trump-kormányzattal való gazdasági és stratégiai együttműködés megerősítése.
Az ilyen jelentőségű politikai átalakulásokat a magyar közbeszédben sokan – különösen a balliberális oldal képviselői – hajlamosak a rendszerváltáskor használt két ikonikus szlogen, a "merjünk kicsik lenni" és az "esernyőhatás" fényében elemezni. Az esernyőhatás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy "ha Moszkvában vagy Washingtonban esik az eső, Budapesten kinyitják az esernyőket". Ez azt sugallja, hogy a nagyhatalmaknál bekövetkező ideológiai elmozdulások szükségszerűen hasonló politikai változásokhoz vezetnek az érdekszférájukba tartozó országokban. E magyarázat elsősorban a kelet-európai kommunista rezsimek bukásának megértésére jött létre, és a régió politikai dinamikájának elemzésében játszik fontos szerepet.
Azonban ennek a megközelítésnek számos gyenge pontja van:
Fontos, hogy emlékezzünk Orbán Viktor 2016-os tusványosi beszédére, ahol kifejtette, miért tartotta Donald Trumpot a legkedvezőbb választásnak. "Nem vagyok Trump kampánycsapata tagja, és sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen gondolat egyáltalán felmerülhet bennem: hogy a kinyíló lehetőségek közül ő lenne a legjobb választás Európa és Magyarország számára. De a helyzet az, hogy amikor meghallgattam a jelöltet, három konkrét javaslatot tett a terrorizmus megfékezésére, ami miatt érdemes foglalkozni vele."
- fogalmazott akkor Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szavai forradalmi kijelentésnek bizonyultak, mégpedig két szempontból is:
A miniszterelnök ugyanebben az időszakban azt is hangsúlyozta, hogy a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás mögött az "amerikai mélyállam" áll, amelyet a demokrata párti elit irányít az Egyesült Államokban. E mozgalom élén állt Soros György, a pénzügyi spekuláció nagymestere, valamint a már leköszönő Barack Obama elnök, aki a 2016-os NATO-csúcson kijelentette: azok, akik ellenzik a bevándorlást, a történelem sötét oldalán helyezkednek el. Trump elnök és Orbán Viktor első találkozójára még abban az évben sor került, a telefonbeszélgetés alig két héttel Trump választási győzelme után zajlott le.
„Legyen egyedi a megnyilvánulásod!” – fogalmazott Donald Trump egy telefonbeszélgetés után 2016-ban. Szijjártó Péter akkori tájékoztatása szerint a beszélgetés során világossá vált, hogy két olyan politikai vezetőről van szó, akik merőben új szemlélettel közelítik meg a globális kihívásokat. Szijjártó úgy látta, hogy Trump kampánybeszédeiből, valamint gazdasági és külpolitikai terveiből egy olyan innovatív megközelítés bontakozik ki, amelynek köszönhetően Magyarország nem csupán 2010-ben állta meg a helyét, hanem a megoldások aktív részévé vált Európában és a világ színpadán egyaránt.
Orbán Viktor és Magyarország ügyei iránti fokozott érdeklődés Donald Trump, valamint a Fehér Ház részéről már a 2024-es elnökválasztási kampány során is nyilvánvalóvá vált. Az Alapjogokért Központ tavaly novemberi választások után közzétett tartalomelemzése rámutatott arra, hogy:
A leggyakrabban használt jelzők között szerepelt az "erős", "okos" és "erőteljes" kifejezés, amelyek mind a kompetens vezető ideális képével állnak összefüggésben - olvasható a jelentésben. A magyar miniszterelnök a hivatkozási lista virtuális dobogóján Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij nyomában áll, mindkét politikust 30 említéssel követve.
A 2025-től kezdődő második Trump-elnökség idején egy új szintre emelkedett a magyar-amerikai barátság, ahogyan Orbán Viktor is megjegyezte október közepén, egy interjúban a Mandinernek.
- fejtette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva a gondolat mélységét és jelentőségét.
Orbán Viktor és Donald Trump barátsága nem csupán személyes vonzalmon alapul, hanem mélyebb politikai megfontolásokon is. Mindkét vezető felismerte a kölcsönös érdekeket, amelyek a két ország közötti kapcsolatokat erősíthetik. Ez a szövetség a közös értékek és stratégiák mentén alakult ki, amelyek célja a nemzeti szuverenitás megőrzése és a globális kihívásokra adott válaszok hatékonyabb kidolgozása. A kétoldalú kapcsolatokban való következetes képviselet lehetővé teszi számukra, hogy a politikai tájban erősebb pozíciót építsenek ki, amely előnyös lehet mindkét ország számára.
Amerikának az az érdeke, hogy a nyugati keresztény világ határa Közép-Európában erős legyen, ellenállva ezzel az illegális és tömeges migráció jelentette fenyegetésnek, valamint a rend és biztonság megszűnéséből fakadó háborús veszélyeknek. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy kulcsállammá válva érdekeltté tegyen valamennyi nagyhatalmat hazánk békéjének és biztonságának megőrzésében, gazdasági-politikai stabilitásának fennmaradásában.
Orbán Viktor és Donald Trump jól ismerik, hogy a rend és a biztonság törékeny jelenségek; egy átgondolatlan döntés vagy irányváltoztatás könnyedén elmoshatja őket.

