Fény derült a lengyelek véleményére a sorkatonaságról.
A hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 39,2%-a pártolja a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, míg 45,5%-uk ellenzi ezt az elképzelést. Ezen kívül 15,3% nem tudott határozott véleményt formálni a témában. Érdekes, hogy márciusban a lengyel lakosság 55%-a még támogatta a sorozás visszaállítását - számolt be róla az újság.
A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kötelező katonai szolgálat ellenállása különösen hangsúlyos azok körében, akik nem szavaznak, a női lakosság, a harmincas éveikben járók, valamint a Z generáció (az 1995 és 2012 között születettek). Ezek a csoportok azok, akiket a sorozás visszaállítása közvetlenül érinthet, így véleményük különösen fontos a téma megvitatásában.
A sorkatonaság témája számos európai államban napirendre került, és vannak olyan helyek, ahol már konkrét döntéseket is hoztak a bevezetéséről vagy éppen a visszaállításáról.
Németországban a Bundestag fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosa szeptember végén egyéves kötelező szolgálati időszak bevezetését szorgalmazza nemcsak a hadseregben, hanem minden állampolgár számára.
Déli szomszédunknál október végén szavazta meg a parlament a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Horvátországban két hónapos lesz az alapkiképzés, a 18 év feletti férfiaknak kötelező, önként nők is jelentkezhetnek.
A szlovák vezetés inkább a tartalékos állományt és a támogató szerveket erősítené meg. Abban pedig az ellenzéki pártok is egyetértenek a kormánnyal, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállítása jelenleg nem lenne lehetséges.
A lett elnök, Edgars Rinkevics, úgy véli, hogy Európa-szerte szükség lenne a sorkatonaság bevezetésére. Erről a témáról márciusban osztotta meg véleményét egy újságinterjúban.
A horvátok kötelező sorkatonaságának bevezetése, valamint a németeknél folyó diskurzus hatására hazánkban is napirendre került a téma. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem áll szándékban hasonló intézkedés bevezetése. Megjegyezte, hogy bár az ellenzék oldalán felmerülnek ilyen javaslatok, a kormányzat részéről nincs ilyen előterjesztés, és a kérdés nem szerepel a napirenden.
A tárcavezető valószínűleg arra célzott, hogy az október elején megrendezett Tisza-fórumon Ruszin-Szendi Romulusz a kötelező sorkatonasággal foglalkozott. A volt vezérkari főnök véleménye szerint, bár a sorkatonaság jelenleg nem kötelező, válsághelyzet esetén "mindenkit azonnal mozgósítani kell".
A Fidelitas úgy döntött, hogy online petíciót indít a kötelező sorkatonaság ellen. Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán reagálva kifejtette, hogy a kötelező sorkatonaság ellen tiltakozó Fidelitas valójában saját magát támadja. Szerinte mindig is azt hangoztatta, hogy nem helyénvaló bármit is kötelezővé tenni. Magyar Péter ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a Tisza nem fogja bevezetni a sorkatonaságot, hozzátéve, hogy "csupán a Fidesz lenne az, aki ezt megtenné". Kiemelte, hogy a fideszes politikai vezetők, köztük Kövér László és Kósa Lajos, már többször is érveltek a kötelező katonai szolgálat mellett.
