Friss tanulmány: Az ősz haj színe a szervezet rákellenes küzdelméről árulkodhat
Talán ez nem csupán az idő folyásának egyszerű megnyilvánulása?
Ősz hajszálaink talán többet mesélnek rólunk, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy ezek a fehér tincsek nem csupán az idő múlásának szimbólumai, hanem testünk egyik legérdekesebb védelmi mechanizmusát is jelzik. A sejtjeink úgy tűnik, inkább hajlandók leállni a működéssel, mintsem hogy rákos elváltozásokkal nézzenek szembe. Egy új tudományos felfedezés szerint az őszülés folyamata a szervezetünk azon látható jele lehet, hogy sikeresen elhárított egy potenciális daganatot.
Az ősz hajszálak megjelenése az öregedés elkerülhetetlen kísérője, s egyben figyelemfelkeltő emlékeztető az idő múlására. Azonban a legújabb tudományos felfedezések azt mutatják, hogy ezek a szálak valójában sokkal mélyebb jelentést hordozhatnak. Friss kutatások alapján az ősz haj nem csupán a kor előrehaladását jelzi, hanem annak is a jele lehet, hogy a haj színét adó őssejtek hogyan működnek. Ez a folyamat pedig érdekes összefüggésben állhat a test rák elleni védekezési mechanizmusaival is.
A kulcsszereplők a "melanocita őssejtek" (angolul McSC, azaz melanocyte stem cells), amelyek felelősek a haj- és bőrszínt adó pigmentsejtek létrehozásáért. Ezek a sejtek a hajhagymákban találhatók, és működésük ciklikus: periódusosan pihennek, aktiválódnak, majd regenerálódnak. Ez a folyamat szorosan összefonódik a hajnövekedés és hullás természetes ritmusával.
Az évek múlásával az őssejtek folyamatosan ki vannak téve különféle genetikai és külső károsító tényezőknek. Az ultraibolya sugárzás, vegyi anyagok és a sejtek saját anyagcsere-folyamataik során keletkező melléktermékek mind hozzájárulnak a DNS-károsodás kialakulásához. Ez a jelenség nemcsak a sejtek normális működésére, hanem azok egészséges regenerációjára is súlyos kockázatot jelent. Az öregedési folyamatok és a daganatos megbetegedések szempontjából is ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen a sejtek integritásának megőrzése elengedhetetlen a hosszú távú egészség szempontjából.
A japán The University of Tokyo kutatócsoportja, vezetőjük Emi Nishimura és Yasuaki Mohri irányításával, egereken végezte el kutatásaikat, hogy feltérképezzék, hogyan reagálnak az őssejtek különböző típusú DNS-károsodásokra. Az eredmények azt mutatták, hogy az őssejtek sorsa két drámaian eltérő irányba is haladhat – számolt be a ScienceDaily.
Amikor a sejtek kettős szálú törést szenvednek, különböző belső jelátviteli mechanizmusok aktiválódnak, amelyek hatására az őssejtek egy olyan fejlődési pályára lépnek, amelyet a tudósok "szenodifferenciálódásnak" neveznek. Ennek következtében a sejtek véglegesen differenciálódnak, elhagyják az őssejt-készletüket, és végül nem termelnek pigmentet – ez pedig hozzájárulhat az őszülés egyik lehetséges magyarázatához.
Ellenkezőleg, amikor a sejtkárosodást rákot okozó anyagok, mint például az ultraibolya B-sugárzás, idézik elő, a sejtek nem a megszokott védelmi mechanizmusokat követik. Ahelyett, hogy differenciálódnának, megmaradnak az őssejt állapotban, és folyamatosan, önmegújuló módon osztódnak. E folyamat során a környezeti mikrokörnyezet jelei is meghatározó szerepet játszanak. Ennek következtében olyan sejtklónok jöhetnek létre, amelyek potenciális kiindulópontjai lehetnek a daganatos megbetegedéseknek, különösen a melanóma kialakulásának.
Az új kutatások alapján az őszülés önmagában nem nyújt védelmet a rákkal szemben, viszont jelezheti azt a természetes védelmi mechanizmust, amely képes kiszűrni a hibás és potenciálisan veszélyes sejteket a szervezetben. Más szavakkal: ha ez a védelmi rendszer hatékonyan működik, a hajszínt biztosító sejtek aktivitása leáll, és ennek eredményeként a hajunk őszülni kezd. Ha viszont ez a folyamat nem optimálisan funkcionál, a sejtek tovább szaporodhatnak, ami fokozhatja a daganatok kialakulásának kockázatát.
