A La Niña fázis véget ért, ami miatt a Föld időjárása mostantól kiszámíthatatlanabbá válhat.
A jövő helyett a jelen gazdasági dinamikái állnak a középpontban - ezt a témát járja körbe a szeptember 4-én megrendezésre kerülő Sustainable World konferencia. Az esemény célja, hogy összehozza a hazai fenntartható üzleti szféra képviselőit, lehetőséget teremtve a tapasztalatcserére és az együttműködések kialakítására.
Ez a semleges állapot valószínűleg 2025 jelentős részében, sőt, akár az egész év folyamán is megmarad.
A semleges állapot jellemzően kevésbé extrém időjárási viszonyokat teremt, ellentétben az északi féltekén tapasztalható szokatlanul meleg időszakokkal és hőhullámokkal, amelyeket az El Niño jelenség idéz elő, vagy a mostanában véget érő La Niña, amely hidegfrontokat és alacsonyabb hőmérsékleteket hoz magával.
A semleges időszak viszont bonyolultabbá teszi a hosszú távú időjárási előrejelzéseket, mivel a globális klíma egyik legfontosabb befolyásoló tényezője nem mutat markáns irányultságot.
Az ENSO fázisokat, köztük a La Niña-t is, a Csendes-óceán egyenlítői területein jelentkező hőmérséklet-különbségek alakítják ki. A szakértők szerint a La Niña általában több atlanti hurrikánt eredményez a nyári időszakban, de idén a fázis megszűnésével már nem lesz befolyásoló tényező. Az Egyesült Államokban a La Niña jellemzően szárazabb időjárást okoz a déli és nyugati területeken, míg Indonézia egyes részein, Észak-Ausztráliában és Dél-Afrikában gyakran csapadékosabb időszakot hoz.
Ahogy arról korábbi részletes elemzésünkben is beszámoltunk, a Föld északi féltekén, az általában hidegebb időjárással járó La Niña fázis ellenére a 2024-es év átlaghőmérséklete volt messze a legmelegebb a korábbi évekhez viszonyítva.
A mostan lezárult rövid, három hónapig tartó fázis előtt a Föld egy szokatlanul hosszú, hároméves La Niña időszakon ment keresztül, amely 2023-ban ért véget. Az azt követő El Niño globálisan rengeteg helyen okozott soha nem hőséget.
