Vajon véget ért a globális világrend? Már a korábbi támogatói is egyre inkább csalódottak - Mandiner.
Cím: Miért Működik a Globalizáció? A globalizáció folyamata sokak számára vitatott, de számos bizonyíték támasztja alá, hogy ez a jelenség valóban működik. A gazdasági kapcsolatok bővülése, a kulturális interakciók felerősödése és a technológiai fejlődés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásokat gyakoroljon a világ különböző részeire. Először is, a globalizáció lehetővé teszi a kereskedelem és a befektetések szabad áramlását, ami gazdasági növekedést generál. Az országok közötti együttműködés révén a szakértelem és az erőforrások hatékonyabb kihasználása valósul meg, így a termelési költségek csökkennek, és a végfelhasználók számára kedvezőbb árakat eredményeznek. Másrészt a kultúrák közötti kölcsönhatás gazdagítja a társadalmakat. Az emberek könnyebben hozzáférhetnek más országok hagyományaihoz, ételeihez, művészetéhez és életstílusához, ami elősegíti a toleranciát és a megértést. A globális kommunikációs eszközök segítségével a világ bármely pontjáról kapcsolatba léphetünk egymással, ami hozzájárul egy közös globális identitás kialakulásához. Végül, a technológiai innovációk, amelyek a globalizáció következményeként jönnek létre, lehetőséget adnak arra, hogy hatékonyabb megoldásokat találjunk a globális problémákra, mint például a klímaváltozás vagy a szegénység. A tudásmegosztás és a kutatások együttműködése révén olyan új megoldások születhetnek, amelyek kedvező hatással vannak az emberiség jövőjére. Összességében a globalizáció működése nem csupán gazdasági előnyöket, hanem kulturális gazdagodást és technológiai fejlődést is hoz magával. Ha képesek vagyunk a globális együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre, a globalizáció egy valódi lehetőség lehet a világ jobbá tételére.
Húsz évvel ezelőtt a mainstream gondolkodás alapja az volt, hogy a liberális demokratikus kapitalizmus a legoptimálisabb gazdasági rendszer a jólét és a politikai stabilitás eléréséhez. Az a felfogás, amely a kétezres évek elején uralkodott, a nyolcvanas években elterjedt piacorientált és deregulált gazdasági modell, a híres washingtoni konszenzus gyümölcse volt.
De mára Wolf, aki egykoron a rendszert ünneplő gazdasági újságíróként tündökölt, kénytelen volt belátni, hogy sem a jólét, sem a politikai stabilitás nem valósult meg – hiába csökkent az állam befolyása, és hiába privatizálták számos érdekeltséget.
Trevor Jackson recenziójában a neoliberális gazdaságpolitika következményeit elemzi, különös figyelmet szentelve Wolf legújabb művének. E trendek nem csupán a gazdasági szférát érintik, hanem hozzájárulnak a demokratikus értékek fokozatos gyengüléséhez is, valamint a "populista" és "nacionalista" politikai irányzatok térnyeréséhez. E jelenségeket szintén az előzőek számlájára írják. A demokrácia, valamint a globalizáció jelenlegi helyzete válságosnak mondható, hiszen mindkettő elvesztette korábbi gyakorlati és ideológiai jelentőségét.
Martin Wolf legújabb könyvében a szöveg lényegét összegzi, miközben azt a kérdést boncolgatja, hogy a liberális demokrácia és a piacgazdaság hosszú távon képesek-e harmonikusan együttműködni, vagy egyre inkább konfliktusba kerülnek egymással. A demokratikus kapitalizmus jelenlegi állapota válságba jutott, és a szerző világosan rávilágít azokra az okokra, amelyek ezt a helyzetet előidézték. Ezen túlmenően Wolf felveti, hogy milyen alternatív modellek létezhetnek, amelyek a meglévő rendszer helyébe léphetnek, lehetővé téve a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság fenntartását anélkül, hogy veszélyeztetnék a demokratikus alapelveket.
