A diákmunkások és a külföldi munkaerő kulcsszerepet játszhatnak a gyárak védelmében, segítve őket abban, hogy elkerüljék a többmilliós veszteségeket.
Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Csatlakozzon hozzánk, és ne habozzon kérdésekkel bombázni a közgazdász szakértőt, aki egyetemi tanár is!
Minden nyáron megérkezik a szabadságolások időszaka, amely jelentős nyomást gyakorol a munkaerőpiacra, különösen az ipari és termelő szektorban. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője rámutat: "A vállalatoknak ilyenkor is biztosítaniuk kell a folyamatos működést és a megrendelések teljesítését, hiszen a leállás luxus, amit nem engedhetnek meg maguknak."
A Munka Törvénykönyve szerint minden Magyarországon dolgozó munkavállalót - függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi, illetve saját vagy kölcsönzött állományba tartozik - azonos mértékű szabadságjogok illetnek meg. Ez a HR szempontjából különösen fontos, különösen a nyári hónapok tervezésekor. A munkáltató jogosult a szabadságnapok 75%-ának kezelésére, de évente legalább hét napot köteles a dolgozó kérésére kiadni. Ezen kívül garantálnia kell 14 egymást követő munkanap nélküli időszakot is, hogy a munkavállalók megfelelő pihenést kapjanak.
A gyárak és termelőcégek esetében mára ritkaságszámba megy a nyári teljes leállás - ez inkább az év végi, karácsonyi időszakra jellemző. A kihívás így egyre inkább az, hogy legyen elegendő aktív munkavállaló a termelés és a logisztikai folyamatok biztosításához. Itt kerülnek fókuszba a nyári diákmunkások és a külföldi dolgozók.
Mihályi Magdolna rámutat arra, hogy egy jelentősebb gyártócég számára a nyári leállás akár heti többmilliós forintos veszteséget is eredményezhet. Ezt a problémát azonban a diákmunkások és a külföldi munkavállalók bevonásával csökkenteni lehet.
A külföldi munkavállalók körében a túlórázás iránti hajlandóság rendkívül magas. Ennek magyarázata viszonylag egyszerű: a legtöbb külföldi munkavállaló csupán azért érkezik Magyarországra, hogy dolgozzon. Mivel távol van a családjától, minden erejét és figyelmét arra összpontosítja, hogy a tartózkodása alatt maximálisan kihasználja a lehetőségeket. Így nem meglepő, hogy a kötelező munkaidőn túl is rendelkezésére áll idő és energia a plusz műszakok vállalására. A Jobtain tapasztalatai alapján a harmadik országbeli munkavállalók 80%-a vállal túlórát a nyári hónapokban, míg a magyar munkavállalók esetében ez az arány mindössze 40%.
