Szeretnéd a takarónövények előnyeit kihasználni? Íme, mit nyerhetsz és mit kockáztathatsz!

A szőlő és a talaj is másképp viselkedik, ha nem tárcsázol - kutatási eredmények a Balaton-felvidékről.

A modern szőlőtermesztésben egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható talajművelés kérdése, különösen az olyan extrém időjárási körülmények között, ahol a vízmegtartás kulcskérdés. A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták, milyen hatással van a takarónövényes sorközművelésre való áttérés a talajnedvességre és a szőlő fejlődésére.

A három évig tartó kísérlet keretében két eltérő sorközművelési gyakorlatot vetettek össze. Az egyik kezelési sorban az első évben hagyományos tárcsázást alkalmaztak, ezt követően a második évben takarónövényt is vetettek a tárcsázás után. A harmadik évben pedig már csak a visszanövő takarónövény biztosította a talaj borítását, tárcsázás nélkül. A másik kezelési mód, amely kontrollként szolgált, az állandó fűborítás volt.

A kutatók rendszeres talajnedvesség-méréseket végeztek 15 és 40 cm-es mélységben, valamint elemzéseket készítettek a talaj fizikai és kémiai paramétereiről (például nitrogéntartalom, pH), illetve növényi jellemzőket is vizsgáltak. A vizsgálat eredményei világos különbségeket mutattak.

A takarónövényekkel borított sorközökben jelentősen magasabb talajnedvességet tapasztaltak mindkét vizsgált mélységben, összehasonlítva a folyamatos fűvel fedett kontrollterületekkel. Ez a tendencia különösen a második évben volt szembetűnő, amikor a takarónövények először kerültek be a rendszerbe, együtt a korábbi talajlazító hatással. A harmadik évben, amikor már nem alkalmaztak tárcsázást, a felső talajréteg nedvességtartalma ugyan csökkent, de ez nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a szőlő növekedésére.

A kutatás során megfigyeltük, hogy a növények fejlődése és a talaj jellemzői között mérsékelt kapcsolat áll fenn. Az adatok elemzése alapján kiderült, hogy a talaj nitrogéntartalma, pH-értéke és nedvességi szintje valóban hatással volt a növények állapotára, azonban ezek nem voltak egyedüli tényezők, amelyek a fejlődést meghatározták.

A harmadik évben alkalmazott kizárólagos takarónövény-borítás ugyan visszafogta a felszíni talajréteg nedvességtartalmát, mégis kedvező környezetet teremtett a szőlő számára, valószínűleg a talajszerkezet javulásának és a mikroklíma változásának köszönhetően.

Ez a kutatás fontos tanulságokkal szolgál a szőlőültetvényekben alkalmazott talajművelési gyakorlatokkal kapcsolatban: a takarónövények nemcsak a talajvédelmet és a biodiverzitást segíthetik elő, hanem a vízmegtartás és a szőlő fejlődése szempontjából is előnyösek lehetnek - jól megválasztott és alkalmazott módon.

Forrás és indexkép: HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Facebook-oldala