Szijjártó Péter: Brüsszel behódolt Kijevnek.

Élesen bírálta az Európai Unió energiapolitikai irányváltását Szijjártó Péter a luxemburgi Energiaminiszteri Tanács ülését követően. A külügyminiszter szerint a von der Leyen-Zelenszkij-terv célja ellehetetleníteni az olcsó orosz gáz és olaj beszerzését, ami akár négyszeres rezsiköltséget is jelenthetne a magyar családoknak. A brüsszeli javaslat Szijjártó szerint sérti Magyarország szuverenitását, ráadásul súlyos ellátási kockázatokat és évi 800 milliárd forintos pluszterhet róna az országra.

Szijjártó Péter külügyminiszter a luxemburgi sajtótájékoztatón éles bírálatot fogalmazott meg az Európai Unió energiapolitikai irányelveivel kapcsolatban. A kijelentésekre a legújabb Energiaminiszteri Tanács ülését követően került sor, ahol a von der Leyen-Zelenszkij terv részleteit kezdték el megvitatni.

A magyar külügyminiszter szerint a brüsszeli javaslat célja az olcsó földgáz és kőolaj vásárlásának ellehetetlenítése, ami "a magyar embereknek, magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek kétszeresét, háromszorosát, esetleg négyszeresét" jelentené. Szijjártó kifejtette, hogy ha a terv átmegy, az éves szinten Magyarország számára mintegy 800 milliárd forintnyi pluszköltséget fog jelenteni.

Brüsszel kapcsolatot létesített Kijevvel.

- fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság és számos tagállam politikai kérdésként tekint az energiaellátásra, miközben "nekünk, magyaroknak az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem egy fizikai valóságra vonatkozó kérdés."

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a javaslat mélyen sérti Magyarország szuverenitását, hiszen az EU alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy "az energiapolitikai döntések a tagállamok hatáskörébe tartoznak." A külügyminiszter véleménye szerint ez a terv Magyarországot komoly energiafüggőségbe taszigálná.

A kőolajellátás szempontjából jelenleg két alternatíva kínálkozik – két különböző csővezeték. Azonban a von der Leyen-Zelenszkij terv értelmében az egyik csővezeték működését leállítanák, ami Magyarországot arra kényszerítené, hogy kizárólag a horvát vezetékre támaszkodjon. Itt pedig már most is az európai átlagok ötszörösére emelték a tranzitdíjakat, ami jelentős terhet róna az országra.

A földgáz esetében a helyzet még súlyosabb: az ukránok tavaly elzárták a legnagyobb vezetéket, a Török Áramlat vezetéket pedig el akarja zárni a brüsszeli terv. "A kettő összesen 26 milliárd köbméternyi éves földgázbeszállítást tett lehetővé Magyarországra" - hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter hangsúlyozta a "szolidaritás" fogalmának képmutató aspektusait: amikor Ukrajna lezárta a Magyarországra irányuló gázvezetéket, vagy amikor részben letiltották a kőolajszállítmányokat, "senki nem emelte fel a szavát". Hasonló helyzet zajlott le, amikor Horvátország jelentős mértékben megemelte a szállítási költségeket.

Az Oroszországból érkező szállítmányok sosem késett, mindig a megállapodott áron érkeztek, és a megbízhatóságuk mindig példaértékű volt.

- emelte ki Szijjártó, szembesítve ezt a kérdést a kétes lehetőségekkel.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus jelentős hatással van az energiapiacra, ami drasztikus áremelkedéseket eredményezett. "Ezért most felelősségteljesen kell eljárnunk, hiszen egy ilyen mértékű reformot az európai gáz- és kőolajpiacon nem lehet csak úgy bevezetni" - tette hozzá.

Magyarország és Szlovákia közösen blokkolta azt a tanácsi döntést, amely alapján az Európai Bizottságnak júniusra jelentős előrelépéseket kellett volna elérnie a von der Leyen-Zelenszkij terv ügyében.

Szijjártó arról is tájékoztatott, hogy Ukrajna villamosenergia-igényének 40-42 százalékát Magyarországtól szerzi be. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország energiaellátása veszélybe kerül, ez közvetlenül befolyásolhatja az Ukrajnába irányuló energiaexportot is.

A külügyminiszter jogi aggályokat fogalmazott meg: Magyarország 2037-ig érvényes szerződést kötött Oroszországgal, amelyet 2021-ben írtak alá. Ennek megszegése súlyos pénzügyi következményekkel járhat. Továbbá, kifogásolta, hogy a javasolt intézkedés lényegében szankciót jelent, amelyhez egyhangú döntés szükséges, ám ezt kereskedelempolitikai lépésként próbálják beállítani. "Készen állunk arra, hogy miniszterelnök úrral együtt határozottan fellépjünk e javaslat ellen, ameddig csak szükséges" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, utalva arra, hogy a jogszabályokról folytatott viták hosszú és küzdelmes folyamatot ígérnek.

A külügyminiszter véleménye szerint az Európai Bizottság sürgeti a jogszabály mielőbbi bevezetését, ezért elengedhetetlen, hogy minden elérhető európai platformon határozottan fellépjünk a javaslat ellen.

Az orosz-ukrán konfliktus aktuális eseményeiről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat az Indexen, ahol naponta friss, percről percre tudósításokat kínálunk. A hétfői hírek részleteiért kattints az alábbi linkre.