2025-ben szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani, ami radikálisan megváltoztatja a nyári hónapokhoz fűződő elképzeléseinket. Az előrejelzések szerint a hőség és a csapadék mennyisége drámai módon eltérhet a megszokottól, így érdemes felkészülni

A 2024-es év időjárása rendkívül szélsőségesnek bizonyult, és már most látható, hogy milyen körülmények várnak ránk az idei nyáron.

Bár a naptár még csak januárra mutat, sokan már most a nyári hónapokkal kapcsolatos várakozásaikat fogalmazzák meg. A Klímapolitikai Kutatóintézet legújabb tanulmányában Dr. Kovács Erik áttekintette az előző év időjárási adatait, és betekintést nyújtott abba is, hogy milyen időjárási trendek várhatóak 2025-re.

A Klímapolitikai Kutatóintézet legfrissebb tanulmánya szerint 2025 nyarán a különböző előrejelzések alapján várhatóan 1,29-1,59 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet az iparosodás előtti időszak (1850-1900) átlagához képest. Ez a szám 2024-hez viszonyítva nem mutat jelentős csökkenést, ugyanakkor összhangban van a folyamatosan növekvő hőmérsékleti trenddel. Az év első hónapjaiban mérsékelt emelkedés várható, de a későbbiekben a szélsőséges időjárási események ismét teret nyerhetnek.

A klímaváltozás hatásainak egyik figyelemre méltó következménye a korai tavaszi fagyok fokozódó előfordulása. A közelgő tavaszban is érdemes felkészülni a fagyos időszakokra, különösen Közép-Európa, így Magyarország területén. Március és április hónapokban a fagyok veszélye fenyegetheti az ország különböző részeit. Az elmúlt évek statisztikái alapján valószínűsíthető, hogy 2025-ben a szőlő- és gyümölcstermelők jelentős veszteségekkel nézhetnek szembe, különösen az Alföldön, valamint a Zalai- és Somogyi-dombságok térségében.

Az idei nyár a szezonális klímatrendek alapján várhatóan melegebb lesz az átlagosnál. Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika és a Kárpát-medence területén több tartós és intenzív hőhullámra lehet számítani. A forró és száraz időjárás következtében fokozottan figyelni kell a tűzesetekre, különösen a mediterrán térségben, ahol a erdőtüzek kockázata jelentősen megnőhet.

Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai 2017 óta folyamatosan vízhiánnyal küzdenek, ami miatt nem zárható ki, hogy a Duna, a Rhône, a Pó és a Rajna vízgyűjtő területein komoly mezőgazdasági és hidrológiai aszály alakuljon ki. Tavalyhoz hasonlóan, most is - számos bizonytalanság mellett - újabb energiaellátási kihívásokkal nézhetünk szembe a nyár második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában. Miközben Közép-Európában a talajok nedvességgel telítettek, egy forró és száraz nyár ismételten súlyos aszályt okozhat.

- olvasható a Klímapolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Több országban érdemes felkészülni a tartós szárazságra, különösen a Mediterráneumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon, ahol a klímaváltozás hatásai egyre inkább megmutatkoznak. Bár a statisztikák alapján a 2025-ös nyár csapadékosabbnak ígérkezik, mint a múlt év, regionális eltérésekre is számítani kell.

A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és mind globális, mind regionális szinten folytatják útjukat. A 2025-ös év különösen aggasztónak ígérkezik, mivel várhatóan számos szélsőséges időjárási jelenséget hozhat. A hőhullámok intenzitása fokozódhat, és ezek gyakran heves viharokkal társulhatnak, amik végül villámárvizek kialakulásához vezethetnek. Az ilyen jelenségek nem csupán a környezetünkre, hanem társadalmainkra és gazdaságunkra is komoly hatással lehetnek.