Elképesztő, ami a lízingpiacon történik!

A magyar lízingpiac 2024-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen a finanszírozott összeg 6,6 százalékkal, 969,8 milliárd forintra nőtt, a szerződések száma pedig 16,5 százalékkal emelkedett, elérve a 84 282-t. Ennek ellenére a piacon továbbra is jelentős bizonytalanságok tapasztalhatók - tájékoztatott a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján.

Zs. Nagy István a 2022-es évet visszatekintve hangsúlyozta, hogy a magas kamatok és a vállalati szektor óvatos megközelítése mellett a piacon az alacsony beruházási kedv volt a meghatározó. Az előrejelzések szerint a kihelyezett portfólió 2024 végére 2374 milliárd forintra nő, ami 10,9%-os emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a szerződések száma 7%-kal, 318 993-ra csökkent.

A közép- és kelet-európai lízingpiac tavaly minden eszköztípus esetében bővülést mutatott, kiemelkedő növekedést a személygépkocsik és kisteherautók kategóriája produkált. Magyarországon a lízingpenetráció 11 százalékos szinten stagnál, ami jelentősen elmarad a régiós és európai átlag 28 százalékától. Ez az eltérés arra utal, hogy még bőven van lehetőség a piac fejlődésére és expanziójára.

A finanszírozott összeg eloszlása alapján a lízingszolgáltatók ügyfélkörének 62%-át a kis- és középvállalkozások (kkv) alkotják.

18 százalékban nagyvállalatok, 8,6 százalékban magánszemélyek voltak, a fennmaradó 11,4 százalékot állami, egyéb nem lakossági vállalkozások adták. A finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott.

Zs. Nagy István hangsúlyozta, hogy a támogatott finanszírozási programok továbbra is kulcsszerepet játszanak, azonban a források szűkülése érezhetően befolyásolta a szerződések mennyiségét. Kiemelte, hogy ezek a konstrukciók a 2024-es kihelyezések teljes finanszírozott összegének 16%-át, vagyis 158 milliárd forintot képviselnek, míg a szerződések számában ez az arány 11% -ra rúg.

A Széchenyi Kártya Program finanszírozott összege 2024-ben az előző évivel azonos szinten, 125 milliárd forinton állt. Továbbra is a személygépkocsi-kistehergépjármű-motor szegmens a legnagyobb a hazai lízingpiacon 551,4 milliárd forinttal, ami az összes kihelyezés 56,8 százaléka, amely 8,8 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest. A szerződések száma 23 százalékkal, a kihelyezett összeg 24 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest. A flottafinanszírozás nélkül a retail autófinanszírozás 20,9 százalékkal 442,4 milliárd forintra emelkedett, a szerződésszám 26,5 százalékkal 56 414-re nőtt.

A lakossági ügyfelek száma látványosan növekedett: összesen 15 631 új szerződést kötöttek, ami 56,7%-os emelkedést jelent a 2023-as adatokhoz képest.

A személyautók esetében a pénzügyi lízing részesedése meghaladta a 29 százalékot, míg a kishaszongépjárműveknél 30 százalék fölé emelkedett. Ugyanakkor az utóbbi kategória tendenciája az elmúlt években csökkenést mutatott - hívta fel a figyelmet a szakértő. A flottapiacon az új szerződések száma 5,5 százalékkal nőtt, így már 11 ezer felett jár, és a finanszírozás összértéke 43 százalékos emelkedéssel 106 milliárd forintra rúg, aminek hátterében elsősorban az autóárak folyamatos emelkedése áll.

A nagy haszonjárművek lízingszektora jelentős részesedéssel bír, hiszen a piacon 58 százalékos arányt képvisel. Tavaly azonban a szerződések száma és a finanszírozott összeg mindössze 6-6 százalékkal csökkent, ami 7916 szerződést és 214,9 milliárd forintnyi új kihelyezést jelentett. Az euró alapú finanszírozás továbbra is dominál a szegmensben, mivel a teljes kihelyezés 82 százaléka euróban zajlott. A fuvarozói piacon a növekvő adók és terhek következtében a kisebb vállalkozások körében csökken a fizetőképesség, ami piaci konszolidációt vonhat maga után.

A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 2010 óta a legdinamikusabban növekvő szegmens, ám a tavalyi évben a finanszírozási összeg 29 százalékkal 84,6 milliárd forintra csökkent, a finanszírozott gépek száma 26 százalékkal, 2616-ra esett vissza, míg a pandémia előtt még 5809 szerződést kötöttek.

A lízingcégek kulcsszereplőkké váltak a beruházások dinamizálásában és a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításában.

A szektort sújtó pénzügyi terhek, mint a bankadó és az extraprofitadó, komoly kockázatot jelentenek a kitűzött célok elérésére nézve. A Lízingszövetség elnöke megemlítette, hogy egy jelentős nemzetközi lízingcég, a veszteségek következtében, kénytelen volt elhagyni a magyar piacot.

Vály Judit, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az építőiparban, a fuvarozási piacon és az agrárszektorban, különösen a kisebb vállalkozások körében, jelentősen megnőtt a végelszámolások száma. Ez a tendencia a lízingcégek portfóliójának minőségére is kedvezőtlen hatással lehet. Az alelnök kiemelte, hogy a szektort sújtó pénzügyi nyomások szűkítik a vállalatok mozgásterét, valamint korlátozzák a technológiai és termékfejlesztési lehetőségeiket. Ennek következményeként a szolgáltatások színvonala is csökkenhet, ami a régiós versenytársakhoz viszonyítva hátrányos helyzetbe hozhatja őket.

Az idei év kilátásait illetően Zs. Nagy István hangsúlyozta, hogy a kamatok alakulása, a kormány által nyújtott támogatások, valamint a mezőgazdasági és egyéb gépek piacán elérhető pályázatok mind jelentős hatással vannak a piaci folyamatokra. Véleménye szerint az autópiacon, legyen szó a lakossági vagy flottapolitikáról, mérsékelt növekedésre lehet számítani.