Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenség magyarázatáról és a terjedő álhírek lebuktatásáról – Üdvözlet a Sajtó Világából!

Újra hazánkat is elérte egy jelentős szaharai porvihar, miközben az interneten a jelenséggel összefüggő szélsőséges összeesküvés-elméletek és álhírek özöne árasztotta el a virtuális teret. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) kutatói több mint másfél évtizede mélyreható tudományos vizsgálatokat folytatnak a szaharai porviharok következményeiről. Ebből adódóan erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy fellépjenek a kutatásaik által érintett témakörben elterjedt hamis információk ellen.

Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó - mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3-4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10-12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből - kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok - állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók megállapítása szerint a levegőben megnövekedett por elsősorban kellemetlenségeket idézhet elő, de komolyabb egészségügyi problémákkal általában nem kell aggódnunk.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat - ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból - például a Szaharából - származik.

Rejtett összefüggés: a légszennyezés és a születési arány csökkenése között szoros kapcsolat áll fenn.

A levegőszennyezés jelentős mértékben formálja mindennapjainkat és egészségünket, de vajon valóban tisztában vagyunk azzal, milyen mértékben hat ránk? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) legújabb tanulmánya, amely 2013 és 2020 között 657 európai régiót elemzett, rávilágít arra, hogy a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között szoros összefüggés áll fenn. E jelenség nem csupán egészségügyi problémákat vet fel, hanem komoly politikai következményekkel is jár. A részletekért olvasson tovább cikkünkben!

A viharok valóban képesek lehetnek radioaktív részecskéket magukkal sodorni. A Szahara területén végzett atomkísérletek hatásai még napjainkban is érzékelhetők. Például egy 2022-es porvihar alkalmával francia eredetű radioaktív izotópokat detektáltak Európában. Ez a felfedezés rámutat arra, hogy a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hogyan fonódik össze, és milyen messzire eljuthatnak a szennyező anyagok.

A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogyan azt korábban részletesen kifejtettük, a légköri por jelentős hatással van a Föld felszínére érkező napsugárzás mennyiségére. A porszemcsék képesek visszaverni, elnyelni és eloszlatni a fényt, ezáltal csökkentve a napsugarak intenzitását. Továbbá, bizonyos porszemcsék hozzájárulnak a felhőképződéshez, ami még inkább mérsékli a beérkező sugárzást. E folyamatok összessége pedig az energiatermelés csökkenésével jár, amelynek mértéke nem csupán az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hanem gazdasági aspektusai miatt is lényeges lenne a pontos ismerete és előrejelzése.