Fontos hírek érkeztek a magyar gazdaság helyzetéről: a 2025-ös év kilátásai nem tűnnek túl rózsásnak. - Pénzcentrum

Együttműködés, elszántság, higgadtság - a világgazdasági szereplők részéről ezek szükségesek ahhoz, hogy visszatérjünk a fenntartható növekedési pályára - állapítja meg egy friss előrejelzés. A várakozások szerint a globális GDP 2025-ben enyhén, 3,2 százalékkal emelkedik, az infláció pedig 3,5 százalékra csökken. A geopolitikai kockázatok azonban továbbra is magasak. Az Egyesült Államok választások utáni politikája, illetve a közel-keleti, valamint az ukrajnai konfliktus lesz komoly hatással a növekedésre.

A folyamatos geopolitikai és gazdasági instabilitás megnehezíti a jegybankok erőfeszítéseinek hatékony érvényesülését, amelyek célja a fenntartható növekedési pályára való visszatérés - hívja fel a figyelmet a KPMG 2024. decemberi globális gazdasági előrejelzése (Global Economic Outlook 2024). A legújabb prognózisok alapján a világ gazdasága 2024-ben 3,1 százalékról 2025-re mérsékelten, 3,2 százalékra emelkedik, mielőtt az amerikai választások után a politika 2026-ra 3,0 százalékra csökkenti a globális GDP bővülését. Az inflációs ütem 2025 közepéig tovább lassul, a 2024-es 4,5 százalékról 3,5 százalékra csökken. Az ezt követő időszak már jelentősen függ az amerikai vámpolitika alakulásától, valamint attól, hogy megjelenik-e egy újabb globális kereskedelmi háború.

A geopolitikai kockázatok továbbra is aggasztóan magas szinten állnak. Az amerikai választások után várhatóan olyan kereskedelmi és bevándorlási politikák lépnek életbe, amelyek tovább növelhetik az inflációt, ami viszont lassíthatja a mennyiségi lazítás folyamatát. A szövetségi kormány növekvő adósságának és a magasabb inflációval kapcsolatos aggodalmaknak köszönhetően a kötvénypiaci hozamok már most is emelkedésnek indultak. Ezen felül az Egyesült Államok által bevezetett vámok válaszul megtorló intézkedéseket generálhatnak a kereskedelmi partnerek részéről.

A globális infláció mértéke jelentős lassulásnak indult, ami a magas kamatlábak, a gazdasági növekedés ütemének csökkenése, a túlkínálat, valamint az energiaárak csökkenése együttes hatásainak tudható be. A szolgáltatási szektor inflációja is fokozatosan mérséklődik, ami biztató jele a gazdasági stabilizációnak. Ugyanakkor Európában továbbra is aggasztó tényezőként jelenik meg a bérnövekedés túlzott üteme, valamint az a tény, hogy a termelékenység nem a várt szinten növekszik. A nemzetközi turizmus iránti ellenállás is egyre inkább körvonalazódik, mivel ez tovább fűti a szolgáltatási szektor inflációját. A monetáris politika hatásainak késlekedése miatt a kamatcsökkentések érdemi hatása csak 2025 második felére várható, ami azt jelenti, hogy ekkorra a fogyasztói költések és az üzleti beruházások fellendülésre számíthatnak. Azonban mindez a lehetséges büntetővámok következményeitől is függ, amelyek befolyásolhatják a gazdasági folyamatokat.

A központi bankok világszerte összehangolt erőfeszítéseket tettek a megélhetési költségek és az inflációs kihívások megfékezésére. Az esetleges fenntartható növekedéshez való visszatérést illetően korábban óvatos optimizmus mutatkozott, most azonban egy várakozó fázisban vagyunk. A KPMG ugyanakkor a világot jelenleg fenyegető bizonytalanság ellenére úgy látja: számos nemzet szeretne visszatérni egy stabilabb pályára - ez pedig 2026-ra megvalósítható az együttműködés és az elszántság révén, amellyel leküzdhetik az előttünk álló akadályokat

Rózsai Rezső, a KPMG ügyvezető igazgatója részletesen kifejti a jelentés tartalmát és jelentőségét, kiemelve annak kulcsfontosságú elemeit és a mögöttes összefüggéseket.

A költségvetési politika új lehetőségeket kínálhat a gazdasági fellendülés érdekében. A COVID-19 járvány következtében bevezetett gazdasági mentőcsomagok idővel kifutottak, és a piaci szereplők most friss ösztönzőkre várnak. A kiadások legnagyobb mértékű növekedése a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás és a honvédelem területén várható. Az Egyesült Államokban az adókedvezmények hosszabbítására számítanak, de egyelőre kérdéses, hogy a nem amerikai székhellyel rendelkező multinacionális cégekkel hogyan fognak bánni a jövőben.

A politikai és üzleti vezetők most vékony kötélen táncolnak. A KPMG friss előrejelzése szerint számos központi bank, köztük az amerikai jegybank figyelme is elmozdul az infláció elleni harctól a gazdaság puha leszállásra való felkészítése felé. Az árstabilitás és a foglalkoztatás kiegyensúlyozása a GDP-növekedés elfojtása nélkül monumentális kihívást jelent. Az alacsonyabb kamatlábakból származó hátszél a cégek és a fogyasztók számára előnyös lesz, és valószínűleg fellendíti a fúziós és felvásárlási tevékenységet. A politikai bizonytalanság, a vállalatellenes hangulat és a protekcionista politika viszont visszafoghatja a legnagyobb, határokon átnyúló ügyleteket.

A növekedés várhatóan közelít majd a járvány előtti szinthez, ám a piaci ingadozások gyakorisága és intenzitása valószínűleg nőni fog. A vezetők főként az amerikai választásokkal kapcsolatos politikai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia által támasztott kihívások, az egyre gyakoribb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, természeti katasztrófák, valamint a fokozódó geopolitikai kockázatok miatt érzik aggasztónak a helyzetet. A napirenden lévő konfliktusok, amelyek a migrációtól kezdve az olajárak ingadozásáig terjednek, szoros kapcsolatban állnak egymással. Az olajárak emelkedése pedig arra késztetheti a központi bankokat, hogy módosítsák politikájukat, és ismételten megemeljék a kamatlábakat. A KPMG szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a központi bankoknak ragaszkodniuk kell kitűzött céljaikhoz, és óvakodniuk kell a túl korai vagy túl gyors kamatcsökkentés csábításától, mivel ez veszélyeztetheti a gazdasági fejlődést.

Hosszú távon lehetőség nyílik arra, hogy visszataláljunk a fenntarthatóbb növekedés irányába, és fokozatosan megközelítsük a járvány előtti gazdasági szinteket, azonban e folyamatot komoly fenntartások övezik. A jelenlegi geopolitikai feszültségek, különösen a közel-keleti és ukrajnai helyzet alakulása, óriási kihívások elé állítják a döntéshozókat. Amennyiben ezek a konfliktusok tovább eszkalálódnak, a vezetők olyan, a GDP-nél sokkal súlyosabb problémákkal találkozhatnak, amelyek alapjaiban rengethetik meg a gazdasági stabilitást.