A rugalmas munkaidő valódi áldás a diákok számára, hiszen számukra ez a szabadidő és a boldogság forrása. Ugyanakkor a szülőknek gyakran igazi kihívást jelent, hiszen számukra ez a mindennapi élet logisztikai nehézségeit hozza magával.
Minden nyáron felmerül az örök dilemma: ki gondoskodjon a gyerekekről a 10 hetes nyári szünet alatt?
A vakáció megérkezése sok szülő számára nem feltétlenül a boldog felszabadulás idejét jelenti, mint ahogy azt a gyerekek örömmel várják. Számukra ez az időszak sokkal inkább a tervezésről és a felelősségről szól, hiszen a nyári hónapokban a gyerekfelügyelet kérdése komoly fejtörést okozhat. Egy 2015-ös kutatás alapján, amelyet a Profession.hu végzett, Magyarországon minden harmadik család szembesült ezzel a kihívással. A helyzet pedig nem javult az évek során: az Erste idei felmérése szerint a szülők 42%-a küzd a nyári felügyelet megszervezésével, ráadásul a megkérdezettek 38%-a úgy véli, hogy a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját a gyerekfelügyelettel. A családok többsége, 48%-uk, a nagyszülők segítségére támaszkodik, míg sokan mások megosztják egymás között a feladatokat. Emellett 29%-uk napközis táborok igénybevételével próbálja enyhíteni a helyzetet. Ez a nyári időszak tehát nem csupán a szórakozásról szól, hanem komoly szervezést igényel a szülők részéről.
Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője lapunknak kifejtette, hogy a probléma gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Jelenleg Magyarországon a legtöbb ember fejében az a nézet él, hogy a háztartási feladatok és a gyermeknevelés elsősorban a nők, különösen az anyák dolga. Ez a felfogás az év minden szakaszában jelen van, de a nyári szünet időszakában különösen kiemelkedővé válik, hiszen ilyenkor még nagyobb terhet ró az anyákra. Az Eurobarométer tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság 70%-a egyetért azzal, hogy a nők elsődleges szerepe a gyerekek gondozása, míg az uniós átlag csupán 38% erre a véleményre hajlik.
A nők terheinek csökkentése érdekében elengedhetetlen a szemléletváltás, amelyben a kormányzati kommunikációnak kulcsszerepe van. Noha a hivatalos üzenetek arra buzdítják a nőket, hogy minél több gyermeket vállaljanak, a gyerek születése után hirtelen eltűnik a támogatás, és a gondozási feladatokat szinte kizárólag a családokra - főként a nőkre - terhelik. Csernus Fanni rámutatott, hogy tavaly Magyarországon körülbelül 280 ezer 1-3 éves gyermek élt, míg a bölcsődei férőhelyek száma csak körülbelül 64 ezer volt a KSH adatai szerint. Ezen túlmenően a férőhelyek területi eloszlása is rendkívül egyenlőtlen, egyes régiókban még romlóbb a helyzet. A családtámogatási rendszer pedig kizárólag a már eleve kedvezőbb jövedelműeket segíti, miközben a hátrányos helyzetű területek lakóinak problémáival a jogalkotók szinte alig foglalkoznak. "A gondolkodásmód alapvetően befolyásolja a nők helyzetét egy adott országban. Nem magától értetődő, hogy a nő feladata a mosás, takarítás és a vacsora elkészítése. Jelenleg Magyarországon a gyermeket nevelő párok esetén a nők 76%-a végez napi szinten háztartási munkát, míg a férfiak csupán 19%-a, ami az EU-ban a legalacsonyabb arány" - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hankó Balázs tárcája bejelentette, hogy a jövőben nem folytatják a napközis Erzsébet-táborok működését.
Az Eurobarométer felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka szerint a család kárát látja annak, ha egy nő teljes munkaidőben dolgozik. A nők részmunkaidős foglalkoztatása azonban tovább mélyíti a nemek közötti bérszakadékot és növeli az anyagi kiszolgáltatottságukat. Hogyan lehetne feloldani ezt? "A rugalmas munkaidő, amikor egy fix törzsidőn kívül maga osztja be az idejét a munkavállaló, egy nagyon jó megoldás, az Egyesül Királyságban az anyák fele oldja meg így a nyári szünetet. De még ennél is jobb a kötetlen munkaidő, amikor a meghatározott időpontok és határidők betartásával teljes egészében a munkavállaló osztja be, hogy mikor dolgozza le a 8 órát." A szakértő hozzátette: egy uniós jogszabálynak köszönhetően már Magyarországon is igényelhetnek a gyermeket nevelő munkavállalók rugalmas munkafeltételeket. Azonban az eredeti előíráshoz képest a hazai jogba úgy ültették át ezt az irányelvet, hogy az kevésbé kedvezzen a munkavállalónak. Ugyanis míg az uniós irányelv a gyermek minimum 8 éves koráig lehetővé tenné a rugalmas munkarend igénylését (amiről aztán a munkáltató dönt), itthon ugyanez maximum a gyermek 8 éves koráig kérhető. Csernus Fanni szerint az is nagy segítség lenne a munkavállalóknak, ha a munkáltatók biztosítanának gyerekfelügyeletet a nyári hónapokra, amire szintén láthatunk jó külföldi - és olykor magyar - példákat.
A 100 forintos tábor időszaka véget ért.
A napközis Erzsébet-táborok idei megszüntetése súlyos terheket ró azokra a családokra, akik nem tudják megfizetni a piaci alapon működő táborokat, melyek ára hetente több tízezer, sőt akár százezer forint is lehet. Különösen a több gyermekes családok számára ez a költség elképzelhetetlenül magas. Az Erzsébet-táborok a nyári szünet teljes időtartama alatt, hétfőtől péntekig, napi négyszeri étkezést és változatos programokat, kirándulásokat kínáltak, mindezt csupán jelképes, 100 forintos áron gyerekenként. Az állami támogatás révén működő táborokban 2012 óta már több mint 1,4 millió gyermek vett részt, ami egyértelműen mutatja a program fontosságát és népszerűségét.
