Schmidt Mária véleménye szerint Csurkát antiszemitaként való azonosításának hátterében az áll, hogy ezt a vádaskodást a zsidó származású kommunisták számára kedvező helyzet teremtette.
Schmidt Mária a lakitelki Hungarikum Ligetben megrendezett Csurka István író és politikus szobrának avatóünnepségén kifejtette, hogy "Csurka a magyar rendszerváltozás egyik kulcsfontosságú személyisége volt, aki rendíthetetlenül küzdött a magyarság ügyéért és megmaradásáért." Az MTI tudósítása alapján a megemlékezés mély tisztelettel adózott Csurka István örökségének.
A főigazgató megfogalmazása szerint Csurka egyaránt politikusként és íróként azért harcolt, hogy "a magyar emberek emeljék fel a fejüket, találjanak rá öntudatukra, és egyenesedjenek ki". Hangsúlyozta, hogy ő volt a magyarok önérdek-vezérelt politizálásának elkötelezett képviselője, emiatt pedig sokan a demokrácia ellenfelének tekintették.
Elmondása szerint azok támadták és illették kritikával, akik "a kommunista rendszer összeomlása után is ragaszkodtak a jólét kényelméhez, és akik a kommunista diktatúra fenntartói és haszonélvezői voltak". Hozzátette, hogy Csurka jól ismerte, sőt, mélyen átlátta őket.
"Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette", nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból - fűzte hozzá a történész.
Schmidt Mária véleménye szerint Csurka István volt az első, aki felfedte a Soros-hálózat működését, bemutatva annak gyökereit és céljait. Rámutatott arra az "említésre méltó veszélyre", amelyet ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt. E bátor fellépése miatt Csurkát rágalmazták, támadták, és megpróbálták megfélemlíteni.
A főigazgató kifejtette, hogy Csurka írásai és megszólalásai valójában "kellemetlen, de szükséges figyelmeztetések" voltak, amelyek a magyar társadalmat a valósággal szembesítették. Hozzátette, hogy Csurka diagnózisai szinte soha nem bizonyultak tévesnek, hiszen szinte mindenben igaza volt – csupán az időzítéssel voltak problémák. Megemlítette, hogy nem neki "akartunk hinni, hanem a saját vágyainknak", ami sok esetben félrevezetett minket. Kiemelte, hogy Csurka számára a magyarság sorsa mindig is az elsődleges szempont volt, míg ellenfelei főként attól féltettek, hogy "foltos múltjuk" napvilágra kerül.
Schmidt Mára véleménye szerint Csurka István antiszemitaként való azonosítása mögött az a motiváció húzódik meg, hogy ez a vád "nagyon is jól jött" Magyarországon azok számára, akik zsidó származású kommunistaként próbálták elkerülni a felelősségre vonást. Ezen emberek a saját cselekedeteiket firtató kérdéseket azonnal antiszemita támadásnak minősítették, hogy ezzel mentesüljenek az elszámoltatás alól.
