Milyen jogi keretek között férhet hozzá a kormány az állampolgárok adataihoz?
A politikai kampányok digitális környezetben való hirdetésének megnehezítése komoly kihívások elé állítja a kormánypártokat. Eddig csupán a költségvetési keretek szabtak határt a kampányüzenetek eljuttatásának, de most már a digitális platformokon való hatékony megjelenéshez kreatív tartalmakra és ügyes jogi megoldásokra lehet szükség a választók véleményének alakításához.
Az a törvénytervezet, amely a közhitelesség és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetésével foglalkozik, valóban figyelemre méltó, sőt, gyanakvásra is okot adhat. A 2024. évi LXXXII. törvény keretein belül 150 oldalnyi anyag tárgyalja a nagy nemzeti adatbázisok egységes kezelésének kérdését. Azonban még ennél is aggasztóbb, hogy az igazságügyi bizottság által benyújtott és elfogadott módosítók között számos olyan cikkely található, amelyek jogi és adatvédelmi szempontból is problémásnak minősíthetők.
A módosító javaslatok lényege, hogy egy huszáros húzással kiterjesztené a kormány hozzáférését a polgárok adataihoz. Ezzel lehetővé válna, hogy Fidesz-KDNP-kormány a Magyar Államkincstár (MÁK) a támogatásokban, juttatásokban és kifizetésekben érintett állampolgárok adatait, a NAV az adózok adatait, a kormányhivatalok pedig a mezőgazdasági igazgatáson keresztül az őstermelők adatait kezeljék, és ezeket az illetékes kormánytagok utasítására felhasználhatja "tájékoztatásra".
Innentől kezdve már csak belátás és önmérséklet kérdése, hogy a törvény elfogadása esetén ebben mennyi helyet kapnak - a már most is folyó kampányban - a politikai üzenetek és kormányzati propaganda.
Cseh Katalin (Momentum) országgyűlési képviselő éles kritikával illette a javaslatot, amely az állami adatbázisok integrálását célozza a kormány kommunikációs rendszerébe. Az új rendszer lényege, hogy az érintettek automatikusan felkerülnek a listára, és csak azoknak van lehetőségük leiratkozni, akik ezt külön írásban kérik. Katalin hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés nem csupán tájékoztatásról szól, hanem inkább a politikai kampányok digitalizált előszobájaként funkcionál, amely közpénzből működik, és állami keretek között valósul meg. A képviselő figyelmeztetett arra, hogy az adatbázisok feletti ilyen típusú irányítás lehetőséget adhat a választási kampányok során célzott üzenetek terjesztésére, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatja a hatalmon lévőket.
Már a módosítócsomag bevezetője, úgynevezett preambuluma is meglehetősen árulkodó a jogszabály célját tekintve: "A Kormány elkötelezett amellett, hogy az állami támogatásokra, kedvezményekre vonatkozó hiteles információk a hazai lakosság legszélesebb köre számára elérhetővé váljanak. Annak érdekében, hogy a magyar emberek megfelelő és pontos tájékoztatást kapjanak az őket érintő támogatásokról, a javaslat megteremti a közvetlen kapcsolattartás feltételeit a feladatkörrel rendelkező állami szervezetek és az állampolgárok között". A "tájékoztatás" mibenléte, tartalma a módosító javaslatok részleteit vizsgálva sem lesz a továbbiakban pontosabb, viszont kiderül, hogy törvény felhatalmazza a nagy állami adatbázis-kezelő szervezeteket, hogy a rendszerükön keresztül - az illetékes miniszter javaslatára - üzeneteket küldjenek az állampolgároknak.
A MÁK-on keresztül a tb-kifizetések jóvoltából a teljes magyar munkavállalói lakosság, valamint a nyugdíjszerű ellátásban részesülők érhetőek el, a NAV a 18 éven felüliek adózókat tartja számon. A módosító csomag egyik passzusa szerint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági igazgatása akár telefonon is tájékoztathatja az őstermelőket - szálazta szét a javaslatcsomagot felkérésünkre egy, a neve elhallgatását kérő jogász, aki szerint a javaslatban sérül az adatok kezelése célhoz kötöttségének elve, ami masszív visszaélés az állampolgárok személyes adataival. Kérdés, hogy a jogszabály mennyire van összhangban az Alaptörvénnyel, illetve az Infotörvénnyel - vet fel egy másik jogi aggályt a szakértő, hozzátéve: ezt már csak akkor tudjuk meg, ha az elfogadása után esetleg az államfő az Alkotmánybírósághoz küldi a terjedelmes törvénycsomagot.
Erősen vitatható az is, mennyire felel meg ez a szabályozás a GDPR-ként ismert uniós rendeletnek, amely többek között pont az állampolgári személyes adatok védelmére született - fogalmazott a szakértő.
Lapunk megkereste az Igazságügyi Minisztériumot kérdéseinkkel, amelyek arra irányultak, hogy milyen ellenőrzési vagy monitoring mechanizmusok biztosítják, hogy a közérdekű tájékoztatás ne keveredjen kampányüzenetekkel egy adott információs anyagban. Ezen túlmenően érdeklődtünk arról is, hogy a módosítócsomaggal kapcsolatban rendelkeznek-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalásával. A Kormányzati Tájékoztatási Központ válasza nem igazán érintette a feltett kérdéseink lényegét. Helyette hangsúlyozták, hogy "A magyar emberek támogatása mindig is elsődleges célkitűzése volt Magyarország Kormányának." Rámutattak arra, hogy ezt a célt a világjárványok és háborúk időszakában is megőrizték, annak ellenére, hogy ezek számos negatív gazdasági hatással jártak. Ezzel összefüggésben említették, hogy 2025. július 1-jétől elindítják Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját. A levél további részében részletesen ismertették a családtámogatási adócsökkentések különböző aspektusait, beleértve a csed, gyed és az örökbefogadói díj szja-mentességét, valamint az édesanyák adómentességét. Emellett kitértek arra is, hogy "Annak érdekében, hogy a magyar emberek megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő támogatásokról, a közvetlen kapcsolat megteremtésére van szükség a feladatkörrel rendelkező szervezetek és az állampolgárok között." A javaslat hangsúlyozza, hogy az adatvédelmi alapelvek figyelembevételével szigorúan rögzítik az adatkezelési célokat, és hogy a törvénymódosítással a NAIH egyetértett.
A NAIH-hoz intézett levelünkben azt szerettük volna megtudni, hogy a módosítócsomag összhangban áll-e az adatok célhoz kötöttségének alapelvével.
Ez a törvénymódosítás (amely egyébként egy augusztusi, veszélyhelyzeti kormányrendeletet ültet át törvényi szintre) valóban annak ágyaz meg, hogy a kormánypártok állami erőforrásokat - ideértve az állami adatbázisokban tárolt személyes adatokat is - használjanak fel a kampány során. Ez a gyakorlat elmossa a kormánypárt, a kormány és az állam közötti határokat és egyenlőtlen feltételekhez vezet a kampányban - arról nem is beszélve, hogy a pártfinanszírozás terén is egyenlőtlenségekhez vezet, mert a kormánypártok állami forrásokból terjeszthetnek kampányüzeneteket, amire az ellenzéki pártoknak értelemszerűen nincs lehetősége - vélekedik Remport Ádám, a TASZ szakértője.
A szakértő hangsúlyozta, hogy bár a szabályozás nem minősül jogsértőnek, hiszen az állami szervek elméletileg jóhiszeműen is adhatnak tájékoztatást, a kérdés valódi lényege az, hogy vajon visszaélnek-e az adatokkal, és használják-e azokat kampánycélokra. Az ilyen gyakorlatok valódisága a tájékoztatások kiküldésekor derül ki, például a tények hitelessége és a kampányanyagok vizuális hasonlósága alapján. Adatvédelmi szempontból ideális lenne, ha az érintettek szabadon dönthetnének arról, hogy szeretnének-e tájékoztatást kapni. Noha a GDPR keretei nem sérülnek, mivel az adatkezelés törvényi alapját megteremtik, a gyakorlat – amely szerint alapértelmezetten mindenki tájékoztatást kap, amíg le nem iratkozik – a magánszféra korlátozása révén aránytalan beavatkozást jelent. Ez a beavatkozás sem az alapjogokat, sem pedig a nyomós állami érdekeket nem szolgálja, így alkotmányellenesnek minősül.
Hogy a készülő jogszabálycsomaggal kapcsolatos gyanú nem alaptalan, arról a 2022-es választási kampányban sokan megbizonyosodhattak.
A Kúria 2022. március elején hozott döntésében megállapította, hogy a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda megszegte a választási eljárásról szóló törvényt, különös tekintettel az esélyegyenlőség és a joggyakorlás rendeltetésszerűsége alapelveire. A Kormányzati Tájékoztatási Központ február 25-én, az [email protected] e-mail-címről küldött Covid-19-hírlevelében kifejtette, hogy szerintük felelőtlen lenne támogatni az ellenzék azon álláspontját, amely szerint Magyarországnak katonákat és fegyvereket kellene küldenie Ukrajna területére.
A helyzet hátterében az áll, hogy a minisztérium 2020 decemberétől kezdődően összegyűjtötte azoknak a személyeknek az adatait, akik regisztráltak a koronavírus elleni vakcina felvételére. Ekkor azt ígérték, hogy amennyiben a résztvevők hozzájárulnak a további kapcsolattartáshoz és adatkezeléshez, tájékoztatást kaphatnak a vakcinákkal kapcsolatos információkról. A Kúria vizsgálódása során arra a megállapításra jutott, hogy az adatokkal való visszaélés megtörtént. A legfelsőbb bírói testület véleménye szerint a törvények nem biztosítanak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikáció a választási kampány során az ellenzék véleményének értékelését is magában foglalja. Az Alkotmánybíróság azonban most megsemmisítette ezt az ítéletet, mivel úgy ítélik meg, hogy a hírlevél a demokratikus tájékoztatás alapjogához tartozik.
Egyedi, elszigetelt esetként tűnt fel a nyilvánosságban, ám végül a Nemzeti Választási Bizottságig is eljutott több olyan, a 2022-es kampányt érintő bejelentés, amikor fideszes aktivista hívta fel a Gondosóra-készüléket, de volt olyan is, hogy maga Orbán Viktor szólalt meg rajta.
"Egyszer csak megszólalt a segélyhívó, és őszintén szólva, először azt sem tudtam, hogy egyáltalán képes kiadni hangot, mert eddig úgy hittem, telefonálásra nem alkalmas. Kijelzője sincs, így nem láttam, melyik szám hív" - mesélte egy nyugdíjas az RTL Híradónak. "Ennek az eszköznek nem a kampánycélú elérés a feladata; az elérhetőségét csupán jól meghatározott célokra szabad használni. Ha nem így történik, akkor adatvédelmi visszaélések és a jogszerű joggyakorlás sérelme merülhet fel" - hívta fel a figyelmet Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programvezetője.
A Nemzeti Választási Bizottság áprilisi döntésében végül elutasította a Gondosórák kampánycélú használatát kifogásoló panaszt.
