Rácz András megjegyzi: Ukrajna jövője még mindig kérdéses, hiszen egyelőre hiányzik az amerikai stratégia, amely irányt mutathatna a helyzet rendezésére.

"Amit jelenleg látunk, az nem egy amerikai mesterterv megvalósítása, hanem a kidolgozott terv hiánya. Ez lehetőséget jelent Európának és Ukrajnának is, hogy véleményével, kiállásával alakítsa a Trump-adminisztráció politikáját nemcsak Ukrajnával, de az európai biztonsággal kapcsolatban is" - így kezdi a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról írt gyorsértékelését Rácz András egyetemi tanár, Oroszország-szakértő.

A szerdai Trump-Putyin és Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetések után szélsőséges és végletes vélemények láttak napvilágot. Egyesek azt állítják, hogy Trump elárulta Európát és Ukrajnát a nyugati nézőpontból, míg mások azt hirdetik, hogy "végre helyreáll a rend, a Nyugat belátta a tévedéseit", ami az oroszbarát, vagy ahogy fogalmaz, oroszbérenc nézőpont. Azonban ő mindkét álláspontot tévesnek tartja.

Szerinte jelenleg még csupán körvonalak sejlenek fel Washingtonban, konkrét tervek viszont nem állnak rendelkezésre. Az alábbi preferenciákat emeli ki:

Az előző kettőből világosan kiolvasható, hogy az Egyesült Államok nem kíván biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek, különösen nem erőteljesebb biztosítékokat, és határozottan elkerüli, hogy katonai erővel támogassa egy esetleges ukrajnai békefenntartó missziót. Ugyanakkor a harmadik preferenciájának megvalósítását nehezíti, hogy a biztonsági garanciák hiányában Zelenszkij "nem írt alá semmiféle megállapodást, és nem mondott le az ország ásványkincseinek egy részéről sem".

A kidolgozott amerikai terv hiányára utal az is, hogy az amerikai vezetők mennyire gyakran adnak egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. "Nem azért hiányzik az egységes álláspont, mert valami rendkívül összetett taktikát követnek, hanem mert egyszerűen nincs egy közös nézőpont."

Milyen következményekkel jár ez Európa számára? Úgy vélem, hogy az EU számára ez a helyzet egy új lehetőséget kínál arra, hogy befolyásolni tudja az új amerikai adminisztrációt, és olyan együttműködési keretet alakítson ki, amely Washington számára is vonzó, és összhangban áll a Trump-adminisztráció érdekeivel. A Weimar+ nyilatkozatra hivatkozva, amelyet a jelentős EU-tagállamok – Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország és Lengyelország – mellett az Egyesült Királyság, az Európai Bizottság és Kaja Kallas főképviselő is aláírt, a hasonló elveket követő dokumentumot fogadtak el az északi és balti országok is. E nyilatkozat egyik kulcsfontosságú gondolata, hogy az ukrajnai helyzet rendezésénél nem csupán a folyamat sebességére, hanem a minőségére is hangsúlyt kellene fektetni.

Rácz szerint Európa "a kül- és biztonságpolitika területén gyors ütemben mozdul el részben a minősített többségi, részben a kormányközi többségi cselekvés felé" az olyan "kerékkötő országok" miatt, mint hazánk vagy Szlovákia. Emellett, teszi hozzá, már több tagállam is jelezte az Egyesült Államoknak, hogy az EU kész és képes nagyobb szerepet játszani az Ukrajnának juttatott amerikai katonai segélyek finanszírozásában.

Közben a magyar miniszterelnök pénteken szenvedélyesen fejtegette, hogy nincs szükség az EU-ból való kilépésre, mert az unió előbb-utóbb úgyis szétesik majd magától. Ezt követően Tucker Carlsonnak olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint Oroszország mindig hű marad a szavaihoz.

- írja, megjegyezve: a következő hetekben az európai ajánlatok ismeretében várhatóan koherensebbé válik az amerikai álláspont. A magyar kormánynak pedig "érdemes azon gondolkozni, hogy vajon melyik megközelítés szolgálja jobban Magyarország érdekeit: a különutas, a közös európai cselekvést akadályozó, és ezzel a gyakorlatban Moszkva érdekeit szolgáló orbáni magatartás, vagy a nyugat-európai és északi-balti szövetségeseink által választott út".