Putyin kémfőnökének közreműködésével derítették ki a szerbiai tüntetések mögött álló "valódi" felelősöket.
Szerbia miniszterelnök-helyettese nemrégiben Moszkvában találkozott az orosz külföldi hírszerzés vezetőjével, amely eseményt követően éles kritikával illette a nyugati titkosszolgálatokat. Állítása szerint ezek a szolgálatok a hónapok óta zajló kormányellenes demonstrációk támogatásával igyekeznek aláásni az ország stabilitását - számolt be róla a Reuters.
Aleksandar Vulin, a szerb miniszterelnök-helyettes, miután találkozott Szergej Nariskinnel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjével, egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a nyugati hatalmak célja a Szerbiával hosszú ideje szoros kapcsolatokat ápoló kormány megbuktatása.
A nyugati titkosszolgálatok szándéka, hogy feszültséget keltsenek és destabilizálják a Szerb Köztársaságot, egy újabb példája a geopolitikai játszmáknak, amelyek célja a regionális hatalmi egyensúly megbontása. A "színes forradalom" kifejezés alatt olyan mozgalmakat érthetünk, amelyek a társadalmi elégedetlenséget kihasználva próbálnak politikai változásokat előidézni. Az ilyen akciók hátterében gyakran komplex érdekek és titkos stratégiák húzódnak meg, amelyek nemcsak a helyi lakosságra, hanem az egész térség stabilitására is hatással lehetnek.
- jelentette be Vulin irodája.
A "színes forradalom" kifejezés Moszkva szemszögéből azokra a forradalmi eseményekre utal, amelyek főként a posztszovjet térségben zajlottak, és amelyek célja a nyugati típusú politikai és társadalmi berendezkedés megvalósítása volt. Oroszország különösen megemlíti az ukrajnai 2004-es "narancsos forradalmat" és a 2013-2014-es Majdan-tüntetéseket, mint olyan eseményeket, amelyek e fogalom körébe tartoznak.
Tavaly november óta Szerbia-szerte diákok, tanárok, gazdák és munkások tízezrei vonultak utcára, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormányzati intézkedések ellen, miután egy tragikus tetőbeomlás következtében 15 ember vesztette életét az újvidéki vasútállomáson. Ezek a demonstrációk Aleksandar Vučić elnök évtizedes hatalmát fenyegető legnagyobb kihívássá váltak, hiszen sokan a kormányzati korrupciót tartják felelősnek a szörnyű eseményért. Néhány héttel ezelőtt a folyamatos nyomás miatt Miloš Vučević, a szerb kormányfő, kénytelen volt lemondani posztjáról.
A határozottan oroszbarát politikai pályafutását építő Vulin korábban a szerb Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) élén állt, emellett belügy- és védelmi miniszteri pozíciókat is betöltött. Jelenleg a Vučić körüli kormánykoalíció kisebbik partnerének, a Szocialisták Mozgalmának a vezetője.
2023-ban az Egyesült Államok szankciókat alkalmazott Vulin ellen, miután azzal vádolták, hogy támogatta Moszkvát a vitatott orosz akciókban, továbbá kapcsolatban állt egy fegyverkereskedővel és egy drogkereskedelmi hálózattal. E vádak következményeként le kellett mondania a BIA vezetői posztjáról.
Vulin szoros kapcsolatokat ápol az orosz titkosszolgálatokkal. 2024-ben mind Vlagyimir Putyin elnök, mind Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője kitüntetésben részesítette.
A miniszterelnök-helyettes nyilatkozata alapján az orosz Gazprom irányítása alatt álló szerb NIS ellen bevezetett amerikai szankciók is a nyugati hatalmak által szőtt összeesküvés részeként értelmezhetők. A közlemény hangsúlyozza, hogy...
A NIS ellen bevezetett szankciók a hibrid háború stratégiájának szerves részét alkotják, amelynek fő célja Vučić elnök és a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása.
Belgrád egyensúlyoz az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései és az oroszokkal, a szerbek hagyományos nagyhatalmi szövetségesével ápolt szoros kapcsolatai között. Bár Belgrád többször elítélte Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját, mindeddig nem csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.
A szerbiai helyzetről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
