Polgármesteri elismerésben részesült Szabóné Jozefik Edit a könyvbemutatóján, amelyet 80. születésnapja alkalmából rendeztek meg. A rendezvény színes programokkal és megható pillanatokkal teli volt. A jubiláló szerző életéről és munkásságáról mesélt, mikö
Szabóné Jozefik Edit április 30-án ünnepelte 80. születésnapját, és ebben a sokszínű, életkorát meghazudtolóan aktív jubiláns esetében a munkásságának legújabb eredményének bemutatása tökéletes választásnak bizonyult a nagyszabású ünnepléshez.
Az első verseskötete, amelyben összegyűjtötte lírai munkáit, 1995-ben jelent meg Jel vagyok címmel, Csoóri Sándor előszavával. Ezt követően prózakötetek sorozata látta napvilágot. A Bözsi néni hagyatéka című mű pedig "...egy valódi vallomásos életrajzi írás. Olyan leltár, amely bemutatja a második és harmadik kisebbségi magyar nemzedék számos szenvedését és örömét, tragédiáit és küzdelmeit, valamint kudarcait és sikereit..." – fogalmazott Szarka László történész, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának egykori dékánja az utószóban.
Miután a helyet foglalt sokadalom megtöltötte a tágas termet, Rácz Kálmán, a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola tanára leszögezte: hosszasan lehetne sorolni a Bátorkeszi élén 1990-2002-ben, vagyis tizenkét és fél évig állt Edit asszony érdemeit. Például 1997-ben, az elsők között szervezett a felvidéki magyarok kitelepítések 50. évfordulója alkalmából kitelepítési emléknapot Bátorkeszin. Saját bevallása szerint pedig legfontosabbnak azt tartja, hogy miután a helyi lakossággal sikerült megszavaztatnia: a község kapja vissza az eredeti Bátorkeszi megnevezését, a továbbiakban már nem Vojnice, hanem ismét Bátorkeszi (Bátorové Kosihy) lehetett a neve.
A helyi Jázmin éneklőcsoport szívhez szóló dalcsokrának elhangzása után Labancz Roland, a falu jelenlegi polgármestere kifejezte tiszteletét Edit néni iránt, mondván: "Ezen a különleges eseményen szeretnék viszonzni valamit Edit néninek, akitől annyit tanultam. Valójában mindannyian sokat kaptunk tőle, hiszen ő volt az, aki az 1989-es rendszerváltást követően először vállalta a kihívást, és győzött a helyhatósági választásokon. Tizenkét évnyi elkötelezett munkájával, céltudatos és határozott vezetőként szilárd alapokat fektetett Bátorkeszi fejlődéséhez. De nemcsak a saját települése sorsát viselte a szívén; a felvidéki magyarságért is jelentős lépéseket tett. A helyi közösség nevében is hálásan köszönöm mindazt, amit polgármesterként és sokszínű közösségi emberként, íróként tesz a mai napig Bátorkesziért!"
A falu vezetője egy szívhez szóló ünnepségen köszöntötte Editkét kerek születésnapja alkalmából, ahol nemcsak egy gyönyörű virágcsokorral és kedves ajándékkal lepte meg, hanem egy különleges meglepetéssel is. Ez utóbbi egy rangos Polgármesteri díj volt, amely egy oklevéllel együtt érkezett, elismerve Editka helyi közösségben végzett munkáját. Emellett a polgármester két kislánya is hozzájárult az ünnepi hangulathoz, egy vidám zenés-dalos produkcióval köszöntve az ünnepeltet, így még emlékezetesebbé téve a különleges napot.
A díjátadó ünnepségét követően Csákvári Ágnes pedagógus bemutatta azokat a versválogatásokat, amelyek Editke kötetére épültek. A helyi tehetségek, Kalocsányi Katalin és Mészáros Zita révén hallhattuk e gyönyörű költeményeket. Ezek a verssorok egyúttal betekintést nyújtottak a szerző életébe, felidézve édesapja II. világháború alatti elvesztését és a 1968-as szovjet megszállás alatt átélt eseményeket. Az est fénypontjaként pedig Bödők Zoltán előadásában felcsendült a népszerű Kormorán együttes "Világok világa" című dala, amely még inkább emelte a rendezvény hangulatát.
Szarka László professzor elmondta, hogy örömmel vállalta az utószó megírását az új kötethez, mivel az előszóban Ránki György, a már eltávozott kiváló történész A II. világháború története című művéből egy részlet található, amely Dél-Kelet Európa felszabadításával foglalkozik. Ez a részlet különösen fontos számára, hiszen Ránki György volt az, aki fiatalkorában, amikor "hontalanként" elűzték az országból, segített neki és támogatta őt a nehéz időkben.
Ma három különleges eseményt ünneplünk: Editke 80. születésnapját, új könyvének megjelenését, valamint a 80 éve tartó békét, amely lehetővé tette számunkra, hogy elkerüljük a háború borzalmait! Ez a béke nem csupán a harcok hiányát jelenti, hanem azt is, hogy gyűlölet nélkül, tiszta szívvel éljünk együtt. Fontos, hogy felismerjük: az elmúlt 80 év, a maga kihívásaival és örömeivel együtt, összekovácsolt minket, felvidéki magyarokat, egy valódi közösséggé. Bátorkeszi lakóinak és a felvidéki magyarságnak is szeretetben kell élnie, távol a gyűlölettől, hiszen csak így biztosíthatjuk, hogy újabb évtizedek virágzását élvezhessük... - emelte ki a neves felvidéki történész.
Tedd egyedivé a szövegedet: Abbéli örömének is hangot adott, hogy míg az asszonyi sorsok általában zárójelbe kerülnek a történelemben, ebben a műben a Duray Miklós, felvidéki politikus-író mögött éveken át állt asszonyi frakció is szót kapott, hiszen fontos szerepet játszott az események formálásában. Végül megjegyezte: legyen ez a kötet bevezetője egy később megszülető, több részletre kiterjedő helytörténeti munkának! --- Örömteli szavakat választhatott, hiszen míg a történelem lapjain az asszonyi sorsok gyakran háttérbe szorulnak, ebben a műben a Duray Miklós, felvidéki politikus-író mellett hosszú évekig állt hölgyek csoportja is teret nyert, mivel fontos szerepet játszottak az események alakulásában. Zárásként kifejezte reményét, hogy ez a kötet egy bevezetője legyen egy később kibővülő, részletes helytörténeti munkának!
Miután Ugrik Éva a szerző más munkáit is bemutatta, köztük a fiához írt gyönyörű versét, a helyi "örökifjú örömtáncosok" varázslatos hangulatot teremtettek a teremben, vidámságot és jókedvet csepegtetve mindenki szívébe.
Majd Editke hajdani harcostársa, Szabó Olga jogász, Path község ex-polgármestere idézte fel a párhuzamosan futott polgármesteri éveiket, melyek során munkájukat gyakran nehezítette a magyarellenes hangulat.
Ilyen légkörben vették ki részüket az 1994-es évi Komáromi Nagygyűlés megrendezéséből is, amely során az volt a hivatalos utasítás, hogy ha ott elhangzik az autonómia szó, szét kell verni a gyűlést... Beszélt a közreműködésükkel 30 évvel ezelőtt életre hívott Hídverő Társulásról, valamint a kétnyelvű bizonyítványok eltörlése és az alternatív oktatás bevezetése ellen 1998-ban folytatott Búcs-Bátorkeszi iskolaháborúról is.
A kultúrműsor további részében Nátek Eszter, a Selye János Gimnázium diákja egy odaillő dallal "díszített" virággal köszöntötte a jubilánst, Múcska Matild pedig az általa a bátorkeszieknek szervezett közös kirándulásokért, szép élményekért is köszönetet mondott.
Az ünnepelt kívánságára a Jázmin éneklőcsoport előadásában elhangzott az Ave Maria, amit a könnyekkel áztatott köszönő szavai, további gratulációk, dedikációk és közös fotózkodások követtek.
Végül Editke a Ma7-nek elmondta: "A könyvem előzményeiről elárulom, hogy még a polgármesteri időszakomban a hivatalomban keresett fel egy asszonyka, Bözsi néni. Tanácsot kért azzal kapcsolatban, hogy a rokonai közül majd kire örökítse a házát, mert azt nem szeretné az államra hagyni. A hosszúra nyúlt beszélgetésünk során főleg a II. világháború alatti helyi történéseket ecsetelte, s engem felhatalmazott arra, hogy a halála után mindezt megírhatom, ha akarom. Ez meg is történt a Bözsi néni hagyatéka című könyvem írása során, miközben az ő történetét oly´ módon bővítettem ki fél évszázad falutörténetével, hogy a saját ismereteimet a Bátorkeszi lakosaitól megszerzett információkkal ötvöztem. Ez nem csak helytörténet, hanem mivel más felvidéki településekre is jellemző, inkább a felvidéki magyarság sorstörténetének nevezném. A kötetem áprilisban, Bartal Mária szakmai segítségével, 300 darabos példányszámban, önköltséges alapon, magánkiadásban jelent meg".
Az alábbiakban egy különleges köszöntőt olvashatunk Szabó Olga Editke születésnapja alkalmából: Szabó Edit, Bátorkeszi első szabadon választott polgármestere, aki kulcsszerepet játszott az 1994-es Komáromi Nagygyűlés megszervezésében, valamint az 1998-as iskolaháború Pro-Probitate Díjas községének élenjárója, 2025. április 30-án ünnepli 80. születésnapját. E jeles alkalomra méltán emlékezünk vissza eddigi munkásságára és elkötelezettségére közösségünk iránt.
Egy különleges alkalom közeleg, amely méltón ünnepli a szép kerek évfordulót: május 2-án, 17 órától a bátorkeszi kultúrház falai között kerül sor egy izgalmas könyvbemutatóra. Edit legújabb műve, a "Bözsi néni hagyatéka" címet viselő könyv, nem csupán egy újabb olvasmány, hanem egy életút szimbolikus megkoronázása, amely tele van nehézségekkel, küzdelmekkel és áldozatokkal. Edit a háború végén látta meg a napvilágot, édesapját a világégés sodorta el, így özvegy édesanyja nevelte őt és nővéreit. Gyermekkora és ifjúsága a Tabánban zajlott, ahol emlékeit megörökítette írásaiban, emléket állítva egy eltűnt világnak, amelyben az emberség, a megértés és a szeretet volt a középpontban. Felnőttként férjhez ment, gyermekeket nevelt, könyvelőként dolgozott egy szövetkezetnél, de mindemellett – amikor csak tehette – a művészet világában is otthonra lelt. Regények, novellák és versek születtek kezei között, emellett színdarabokban szerepelt és kórusban énekelt. Az ő története példája annak, hogy a kreativitás és a szenvedély sosem ismer határokat, és a mindennapokban is találhatunk lehetőséget a művészi kifejezésre.
Az igazi kihívások időszaka a bársonyos forradalom után vette kezdetét. 1990-ben elérkeztek az első szabad választások, ahol szülőfalujának lakói bizalmat szavaztak neki, és polgármesterként láthatta el feladatait. Nem csupán szülőfalujának sorsát tartotta fontosnak, hanem a szélesebb körű felvidéki magyarság érdekében is jelentős lépéseket tett. A Csallóközi Városok és Községek elnökségi tagjaként részt vett az 1994. január 8-án lebonyolított Komáromi Nagygyűlés megszervezésében, melynek célja a felvidéki magyar közösség önrendelkezésének előmozdítása volt. Duray Miklós ötlete nyomán alakult meg a Hídverő Társulás, amely a Duna két partján található településeket kapcsolta össze eszmei hidakkal. A Hídverő községek évről évre megrendezték a Hídverő Napokat, ahol a rendezvények színhelye a Duna bal partján elhelyezkedő községek, valamint Neszmély volt. Bátorkeszi polgármestereként ő is aktívan részt vett ebben a fontos munkában.
1998-ban az ország már számos sebből vérzett, és hogy eltereljék a figyelmet a hiányosságokról, előkerült a magyar kártya. Az iskolákban alternatív oktatás bevezetését tervezték, miközben magyar iskolaigazgatókat váltottak le, például Búcson és Bátorkeszin is. Ezt az időszakot az emlékeimben az iskolaháború éveiként őrzöm. Búcs és Bátorkeszi polgármesterével együtt sokáig, számos járásbeli polgármester gyűlt össze a Komáromi Járási Hivatalban, hogy tiltakozzon az igazgatók leváltása ellen. Edit ebben az időszakban is kitartott és bátran kiállt az igazság mellett.
