Pályaválasztás: a gyermek hozza meg a döntést, míg a szülő csupán kifejti a véleményét.

Ezt állítják a Z generációs magyar fiatalok egy felmérés szerint.

A kutatások szerint a szülők körülbelül fele állítja, hogy közösen egyeztettek gyermekükkel a továbbtanulás kérdéséről, azonban a fiataloknak csupán 15%-a ért egyet ezzel. A megkérdezett tizenévesek körében tízből hatan úgy érzik, hogy a döntés felelőssége elsősorban őket terheli, míg minden harmadik fiatal teljesen egyedül hozta meg a jövőjével kapcsolatos döntéseit. Ezek az eredmények egy reprezentatív felmérésből származnak, amely a 15-19 éves fiatalok és szüleik továbbtanulásra és pályaválasztásra vonatkozó döntéseinek hátterét elemezte.

Az UniCredit Bank által végzett felmérés alapján a Z generációhoz tartozó magyar fiatalok és X generációs szüleik 95 százaléka egyetért abban, hogy napjainkban az érettségi és a nyelvtudás egyaránt kulcsszerepet játszik a sikeres életpálya kialakításában. A szülők szintén kiemelik, hogy gyermekük szakmai képzettsége is elengedhetetlen, azonban ezzel a nézettel már "csak" 89 százaléknyi fiatal ért egyet.

A felsőfokú tanulmányokkal kapcsolatban érdekes tendencia figyelhető meg: a fiatalok körében a diploma megszerzésének fontossága magasabbra értékelődik, hiszen a kamaszok 70 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt, míg a szüleik csupán 63 százaléka osztja ezt a nézetet.

A kutatás rámutat: a továbbtanulással kapcsolatos döntési mechanizmusokat nagyban meghatározza a szülők társadalmi státusza. Az alacsonyabb végzettségű szülők (általános iskola, szakiskola vagy szakképző iskola) kevésbé döntenek közösen a gyerekkel a jövőjéről (42 százalék), mint a gimnáziumot vagy főiskolát / egyetemet végzettek (55 százalék).

Főként a szakiskolákban és szakközépiskolákban tanuló diákok esetében a szülők körében gyakori, hogy a továbbtanulásról szóló döntést az átlagosnál nagyobb arányban (14 százalék) hozzák meg anélkül, hogy a gyerek véleményét figyelembe vennék. Hasonló tendencia figyelhető meg azoknál a szülőknél is, akik anyagi nehézségekkel küzdenek; körükben a szülők egytizede hozza meg egyedül a gyerek jövőjével kapcsolatos döntéseket, míg csupán 41 százalékuk vonja be a gyereket a folyamatba. Ezzel szemben a jobb anyagi helyzetben élők esetében mindössze 5 százalék dönt egyedül, és 49 százalékuk választja a közös megbeszélést.

Érdekes módon, a világ számos titkos csodája rejtőzik a hétköznapi életben, és néha csak egy kis figyelem szükséges ahhoz, hogy felfedezzük őket.

minden ötödik szülő és gyerek egyetért abban, hogy célszerű a szülők foglalkozását továbbvinni, és ugyanazt a pályát választani, mint a felmenők egykor.

Sokan a szülők közül azt is kívánják, hogy gyermekeik valóra váltsák azokat a szakmai álmokat, amelyeket ők maguk nem tudtak megvalósítani. Ezzel szemben a Z generáció tagjainak csupán 14 százaléka érzi úgy, hogy ez a vágy összhangban van az ő elképzeléseikkel, míg 85 százalékuk határozottan arra törekszik, hogy a saját egyéni pályájukat követhesse.

A felmérésből kiderült, hogy noha a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41 szézalék) gondolja, hogy gyermekének diplomára lehet majd szüksége.

A szülők anyagi helyzete szoros összefüggésben áll azzal, mennyire értékelik a gyermekeik felsőoktatási lehetőségeit. Általában elmondható, hogy a jómódúbb családok nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyermekeik főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytassanak, hiszen úgy vélik, hogy a diploma segíthet biztos alapot nyújtani a jövőjükhöz.

Az X és a Z generáció teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94 százalék / 93 százalék) és fontos az idegennyelv-tudás (95 százalék / 92 százalék).

A lakóhely alapján végzett felmérés szerint a budapesti szülők 77%-a tartja elengedhetetlennek a nyelvtudást, míg a vidéki falvakban élő válaszadók körében ez az arány csupán 56%. Ezen kívül a diplomával rendelkező szülők 83%-a véli úgy, hogy a nyelvismeret elengedhetetlen a mai világban, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők körében ez az arány mindössze 43%.

A reprezentatív felmérésből kirajzolódik, hogy ma Magyarországon

A legtöbb szülő, függetlenül attól, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, rendkívül lényegesnek tartja, hogy gyermekének biztosítson egy stabil szakmai alapot.

Az általános iskolát és szakiskolát végzettek körében 94 százaléknyian, míg a szakképző iskolát és gimnáziumot elvégzők 97 százaléka, valamint a diplomás szülők 90 százaléka is így vélekedik.

Ami a családok anyagi helyzetét illeti, ez sem befolyásolja a szülők szakmaszerzésről alkotott véleményét, hiszen egyaránt fontosnak tartja a jó szakmát a nehéz anyagi körülmények között élő szülők 95 százaléka, valamint az átlagos és a jó anyagiakkal rendelkező szülők 86, illetve 91 százaléka is.