Orbán ismét megcsillogtatta nagyotmondó tehetségét, és egy újabb figyelemfelkeltő kijelentéssel rukkolt elő.
"Nem tudom, hogyan reagáljak erre a kijelentésre, hiszen a következő választásra csak öt év múlva kerül sor az Európai Parlamentben" - felelte Dérer Miklós Orbán Viktor legutóbbi megnyilvánulására, amelyben azt állította, hogy a ciklus végére a Patrióták lesz a legdominánsabb frakció az EP-ben. A külpolitikai szakértő úgy véli, hogy ez csupán Orbán szokásos blöffje, aki rendre olyan jövőbeli eseményeket jósol meg, amelyeknek minimális az esélyük a megvalósulásra, és gyakran csak részben teljesülnek, mint például a "lázadás éve" vagy a "meghódítjuk az Európai Uniót" kijelentések. Ezen túlmenően Dérer hangsúlyozta, hogy "Orbán egyfajta szerepkeveredésben van, hiszen világpolitikai szereplőnek képzeli magát, és Magyarország számára egy középhatalmi státuszt kíván megvalósítani, ami valójában csak őt magát jelenti."
A Patrióták pártszövetségének megalapításának célja, hogy Európa ismét erőssé váljon. Orbán Viktor Budapesten, a Karmelita kolostorban, ahol a Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoport tagjait fogadta, kifejtette, hogy jó úton haladnak a kitűzött céljaik elérésében. Jelenleg a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkeznek az Európai Parlamentben, és van esélyük arra, hogy a ciklus végére a legismertebb és legmeghatározóbb szereplők közé emelkedjenek. Orbán hangsúlyozta, hogy bármerre is nézünk a világban, a szuverenista erők egyre nagyobb teret hódítanak a választások során, és "már csak a brüsszeli erődöt kell meghódítanunk". Ezen kívül megismételte a Kossuth Rádióban korábban elhangzott kijelentését, miszerint "mi, patrióták a brüsszeli elit valódi ellenlábasa vagyunk, és Európa új hangja, amelynek szavára Brüsszel megremeg".
Tényleg igazat mond? A ciklus zárására a Patrióták dominálják majd az Európai Parlamentet? Mennyire fenyegetik a kialakult európai struktúrát a Patrióták? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dérer Miklós segítségével.
"Nem tudok mit kezdeni ezzel a kijelentéssel, nem értem az erősödést, hiszen új EP-választás majd csak öt év múlva lesz, s nem hiszem, hogy addig különböző átigazolások lennének a Patriótákhoz az Európai Parlamentben" - szögezte le az Atlanti Tanács korábbi főtitkára. Hiszen még ha esetleg a szélsőjobb felé is mennek el a nemzeti választások, az nem érinti az EP-n belüli erőviszonyokat - emlékezetetett.
Ezt a kijelentést inkább Orbán szokásos nagyzolásaként érdemes kezelni - mondta, kiemelve, hogy a kormányfő mindig előrejelz valamit, aminek valószínűsége csekély. Bár prognózisai gyakran részben valóra válnak, mégis, egyetlen területen, a bevándorlás súlyos problémájára hívta fel a figyelmet - igaz, ezt rendkívül durva és empátiától mentes módon tette. A 'lázadás éve' nem hozta meg a várt eredményeket, és az Európai Unió meghódítása sem sikerült; noha a szélsőjobb némileg megerősödött, a politikai centrum megőrizte pozícióját. "Valójában Orbán globális rohangálása csupán egy szereptévesztés, hiszen világpolitikai figurának képzeli magát, és Magyarország számára egy középhatalmi státuszt szeretne, ami lényegében őt magát jelenti" - fogalmazott az elemző. Összességében úgy véli, ha nem folytatódik a szélsőjobb előretörése Európában, és/vagy ha Trump visszafogja eddigi bombasztikus retorikáját, akkor Orbán Viktor befolyása csökkenni fog. Az elemző szerint Donald Trump is csupán eszközként tekint Orbánra, és tévedés azt gondolni, hogy ő mutatna utat Amerikának. Ezt támasztja alá, hogy Trump elnökségének kezdetével ő maga is visszafogottabbá válik. A kezdeti kedvező időszak nyilvánvalóan néhány hónapig tart, de hosszú távon Dérer elképzelhetetlennek tartja, hogy Trump európai szövetségesként tekintsen Magyarországra vagy bármely magyar miniszterelnökre, beleértve Orbán Viktort is. Amennyiben Trump túllép Orbánon, az nem csupán a magyar miniszterelnök pozícióját érinti, hanem az európai befolyását is gyengíti.
A Notre-Dame újranyitási ünnepségén való távolmaradása már most is árulkodó jele lehet annak, hogy Orbán Viktor helyzete megingott. A rendezvényen ott volt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, akik Emmanuel Macronnal zárt ajtók mögött külön is megbeszéléseket folytattak. Ezzel szemben magyar részről Sulyok Tamás képviselte hazánkat a világ ötven vezetője között. Dérer rámutatott arra, hogy bár hivatalosan államfőket hívtak meg, mivel például Olaszországot Giorgia Meloni kormányfő képviselte, a lényeg az, hogy ilyen rangos eseményekre általában a jelentős politikai szereplőket invitálják. "Európában ugyan találkoznak Orbánnal bizonyos körökben, de a nem hivatalos tárgyalásokra már nem hívják meg. Az idén, különösen a 2024-es év és a soros uniós elnöksége alatt végzett ámokfutása miatt már diszkreditálta magát" - emelte ki.
Mennyire lényeges, hogy a Patrióták rendszeresen találkoznak a legmagasabb szinten, mint ahogyan legutóbb Budapesten is történt? Kérdésünk az volt, hogy ez mennyire egyedülálló, vagy esetleg más EP-frakciók is hasonló eseményeket szerveznek. Dérer válaszában hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a Patrióták esetében jellemző ez a rendszeresség. "Más frakcióknál is megtalálhatóak hasonló rendezvények" – tette hozzá. Rámutatott, hogy a magyar kormánysajtó némileg felnagyítja ezt a kérdést, mivel a nyugat-európai hírekben alig találni említést a találkozóról. "Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor igyekszik megőrizni a saját politikai súlyát, és talán próbálja visszaszerezni a kezdeményező és vezető szerepet Marine Le Pentől, akinek a hatása némileg megingott, hiszen hazájában bírósági eljárás és ítélet fenyegeti" – részletezte gondolatait.
