A szárazság mértéke olyan súlyos, hogy számos vetés a földeken képtelen a kibontakozásra - Agro Napló.
Az elmúlt héten többször, többfelé öntözték a vetéseket esők, záporok, helyenként felhőszakadások is előfordultak, a csapadék területi eloszlása azonban rendkívül egyenetlenül alakult. A délnyugati, középső és északi országrészekben sokfelé bőven esett, ugyanakkor az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály a nyári növényekre vonatkozóan, a kukorica és napraforgó vetések ki sem tudnak kelni a szárazság miatt. Az előttünk álló napokban is száraz, nagyrészt napos időre van kilátás, csapadékra csak a hétvégétől mutatkozik esély.
A mögöttünk álló héten is igen változékony időben volt részünk derül ki a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A hétfői napos, száraz időjárás után kedden még csak kevés helyen, majd szerdától egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadások. A legtöbb helyen csütörtökön és pénteken esett, vasárnap pedig már országszerte száraz idő volt a jellemző. A Szeged-Jászberény-Biharkeresztes és az országhatárok általhatárolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, amik kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak. Ugyanakkor a délnyugati, a középső és az északi országrészben nagyobb területen hullott 20 mm-t meghaladó mennyiség, a felhőszakadások által érintett foltokban pedig 40-70 mm-t is mértek. Ezeken a tájakon átnedvesedett a talaj felső 30-60 cm-es rétege, a mélyebb talajréteg pedig eleve jó vízellátottságú volt.
Az Alföld nagy területein a talaj továbbra is egyre inkább kiszárad, és a felső 20, sőt, helyenként akár 30 cm-es réteg is kritikusan száraz állapotba került. Ez különösen aggasztó a frissen vetett nyári növények szempontjából, mivel ezeken a területeken aszályos körülmények uralkodnak. Az Alföld délkeleti részein az áprilisi csapadék mennyisége 10 mm alá csökkent, ami csupán a szokásos mennyiség negyedét, ötödét jelenti.
A hőmérséklet is elég nagy területi változékonyságot mutatott. A hét első felében még országszerte 25 fok körül alakultak a maximum értékek, bár egy gyenge hidegfront hatására a Dunántúlon már kedden is hűvösebb volt, mint keleten, majd csütörtökön és pénteken egy hullámzó frontrendszer hatására jelentősebb hőmérsékletkülönbség alakult ki a naposabb keleti országrész és a felhősebb Dunántúl között. A front mögött szombattól országszerte lehűlt az idő, és vasárnap már a sok napsütés ellenére is csak 20 fok körüli értékeket mérhettünk. Hétfő reggelre az északi fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak, talajmenti fagyok pedig a Nyírség és a Kiskunság mélyebben fekvő tájain is kialakultak.
Az őszi vetések tavaszi növekedése kedvező hőmérsékleti és talajnedvességi viszonyok mellett ígéretesen alakul. A repce már virágzik, míg a búza a szárbaindulás fázisába lépett. Ezek a növények mélyebb gyökérzetük révén képesek megfelelő mennyiségű nedvességet felvenni a talajból, ami országos szinten előnyös helyzetet teremt számukra. A kukorica és napraforgó csírázásához és korai fejlődéséhez a hőmérséklet ideálisnak mondható, ugyanakkor a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában jelentős eltérések figyelhetők meg. Az elmúlt két hét csapadékban gazdag területein a vetések szépen kicsíráztak, míg az Alföld és a Kisalföld egyes részein a talaj szárazsága miatt a vetés egyenetlenül, vagy akár egyáltalán nem kelt ki.
A legtöbb gyümölcsfánk hazánk nagyobb részén már elvirágzott vagy a virágzás végén jár, míg az alma és a körte sokfelé most virágzik, melyre a meleg időjárás kedvező.
Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt többször, többfelé volt nedves a növények levélének felülete, főként múlt csütörtökön és pénteken alakult ki nagy területre kiterjedő tartós levélnedvesség, ami kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések terjedéséhez. Hosszabb párás időszakok is ezeken a napokon fordultak elő.
