Németország a kontinentális védelem megerősítésére összpontosít, és a legnagyobb haderejének kiépítésére készül Európában.

Friedrich Merz, német kancellár a "Jólét mindenki számára" kezdetű, egy héttel a beiktatása után tartott beszédében elmondta, sok tekintetben változtatni fognak Németország politikáján, és aláhúzta, hogy az új kormány tisztában van a Németország előtt álló nemzetközi és országos kihívásokkal, a többi között az államháztartás terén is - írja az MTI. Mindazonáltal hangsúlyozta azt is, hogy reményei szerint hazája "az emberek kemény munkája és találékonysága révén le fogja győzni a kihívásokat".

Rávilágított arra, hogy az ország még sohasem tapasztalta meg ilyen hosszú időtartamot gazdasági növekedés nélkül, és kiemelte, hogy Németország újra a gazdasági fejlődés motorjává válhat, amelyre a világ minden tájáról felfigyelnek. Emellett hangsúlyozta, hogy elkötelezettek amellett, hogy támogassák az Európai Uniót a lehető legtöbb kereskedelmi megállapodás létrehozásában.

Célunk, hogy Németország és Európa olyan erőssé váljon, hogy soha ne kelljen fegyvert használnunk

- hangoztatta.

Mint hangsúlyozta, elérkezett az idő, hogy véget vessünk azoknak a korszakoknak, amikor Németország "egyszerűen távol maradt az európai politika kulcsfontosságú döntéseinek meghozatalától". Emellett figyelmeztetett arra is, hogy a Nyugat nem engedheti meg magának a megosztottságot Ukrajna ügyében, és kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy erősítse az Európa és az Egyesült Államok közötti szolidaritást az ukrajnai konfliktus rendezésében.

"A Nyugat nem fogadhat el semmiféle "békediktátumot"" - emelte ki, rámutatva arra, hogy a háború kimenetele dönti el, hogy Európát és a világot a jog, vagy pedig a zsarnokság és a katonai erő kormányozza-e majd.

Friedrich Merz véleménye szerint Oroszország áll a háttérben számos európai városban elkövetett gyilkosságok és a tenger alatti kábelek megrongálásának ügyében. Kijelentette, hogy Moszkva ezzel a módszerrel próbálja megingatni Európa stabilitását. Lengyelországra utalva a kancellár hangsúlyozta, hogy Varsónak ugyanolyan jelentős szerepe lesz Berlin számára az európai politika alakításában, mint Párizsnak.

Május 14-én, szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben, miután a The New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyeket a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság a The New York Times javára döntött, érvénytelenítve ezzel az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben elutasította a lap kérését az SMS-üzenetek nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan. E döntés értelmében a bizottságnak kötelező lesz átadnia a kért információkat a médiumnak. Továbbá, a perköltségek fedezése is az Európai Bizottság felelőssége marad.

A bíróság döntéséről részletesebb információkat itt találhat.