Németországban a bevándorlók körében végzett legújabb kutatás rávilágít arra, hogy a bevándorlók közel fele elutasítja a munkavállalás lehetőségét. Ez a tendencia komoly kihívásokat jelent a beilleszkedés és a munkaerőpiac szempontjából. A helyzet alakulá

A járási hivatal adatai alapján az 56 menedékkérő fele eleget tett a munkakötelezettségnek, ám a többiek megtagadták azt, vagy elérhetetlenné váltak.

A Bild híradása alapján hat menedékkérő teljesen eltűnt, ennek következtében megszüntették számukra a szociális juttatásokat. Ezen kívül hét fő támogatását csökkentették, míg további tizenkét személy esetében szankciók bevezetésének előkészítése zajlik. Továbbá négy menedékkérő mentesült a kötelezettségeik alól, például a gyermekfelügyelet hiányosságai miatt – számol be az Origo.

A programot Udo Recktenwald, a kereszténydemokrata járási elnök vezette be idén áprilisban. A kezdeményezés célja nemcsak a munkavégzés ösztönzése, hanem a beilleszkedési szándék mérése is.

"Azonosítjuk, hogy kik azok, akik készen állnak az integrációra, és kik azok, akik még az új ösztönzők hatására sem hajlandók változtatni a hozzáállásukon."

- jelentette ki Recktenwald, aki szerint a rendszer megmutatja, ki hajlandó együttműködni, és ki nem.

A program jutalmakat is kínál: akik időben megjelennek, előrébb kerülnek a németnyelv-tanfolyamok várólistáján.

A Saar-vidéki CDU már májusban országos mintaprojektként tekintett a munkakötelezettségre, amely a "Követelni és támogatni" elvén alapul. A bevezetés költségei mintegy 150 ezer euróra rúgnak, a cél pedig, hogy az első évben 200 munkahelyet biztosítsanak a menedékkérőknek.

Nem St. Wendel az a hely, ahol elsőként vezették be a munkakötelezettséget: a thüringiai Saale-Orla járás már 2023-ban elindította a saját programját. E program keretében 2024 szeptemberéig 110 menedékkérő közül 30-an tudtak teljes munkaidős állást találni - derül ki a portál részletes cikkéből.