Nagy Márton részletesen kifejtette, hogy az árrésstop nem minden élelmiszerbolt esetében lesz érvényes. Az intézkedés pontos hatálya és alkalmazási körének meghatározása még folyamatban van.

A miniszter véleménye szerint a fő törekvés az, hogy elkerüljük a hatósági árak bevezetését. Az ideiglenes szabályozás kizárólag azokra az üzletekre vonatkozik, amelyek 2023-ban minimum 1 milliárd forintos árbevételt értek el.

Ahogy már értesültünk róla, a kormány március közepétől árrésstopot hirdet 30 alapvető élelmiszerre. Orbán Viktor a korábban bejelentett intézkedés kapcsán elmondta: "Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében az elmúlt napokban tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi láncok képviselőivel. Sajnos a kereskedők ajánlatai nem feleltek meg az elvárásainknak, így kénytelenek voltunk intézkedéseket bevezetni a kereskedelem terén."

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy háttérbeszélgetésen ismertette az árrésstop részleteit, amely március 17-én lép életbe, és jelen állás szerint május 31-ig tart. A kormány ezzel az intézkedéssel az élelmiszerinfláció csökkentését célozza meg, amely márciusban már 9-10% körüli volt. A miniszter szerint az intézkedés hatására 2 százalékponttal mérséklődhet az élelmiszerárak emelkedése - írja a Portfolio.hu.

A kormány egy háromlépcsős stratégiát dolgozott ki az élelmiszerinfláció csökkentésére. Az első szakaszban arra bíztatták a nagyobb kiskereskedelmi láncokat, hogy önkéntesen csökkentsék áraikat, ám a hat érintett láncból mindössze kettő reagált érdemben. Ebből kifolyólag úgy döntöttek, hogy bevezetik az árrésstopot.

A jogszabály értelmében az érintett termékek árrése nem emelkedhet, és amennyiben az meghaladja a 10%-ot, akkor kötelező csökkenteni. A miniszter tájékoztatása szerint ez az intézkedés az élelmiszerek negyedét érinti, és több mint 30 különböző termékre vonatkozik.

A minisztérium az árrésstop kiszámításakor figyelembe veszi az alacsonyabb beszerzési árakat, így a kiskereskedők által elnyert háttérkedvezményeket és egyedi megállapodásokat is alaposan ellenőrzi. Gerlaki Bence államtitkár hangsúlyozta: "A kormány a termék tényleges árát veszi alapul, amikor az megérkezik a boltba."

A beszállítók árcsökkentésére is számítanak, ezért további egyeztetések várhatók. A miniszter ismertette az NGM által számított árréseket is: csirkecomb 20%, csirkeszárny 40%, sertészsír 40%, tehéntúró 70%, joghurt 70-80%, párizsi 20%. A kormány szerint főként a márkázott termékeknél várható jelentősebb árcsökkenés, mert ezeknél jellemzően magasabb az árrés.

A szabályozás kiterjed a saját márkás és brandtermékek üzletekben való elhelyezésére is, hogy a kereskedők ne próbálhassák meg csökkenteni veszteségeiket azzal, hogy a brandtermékeket hátrébb sorolják, vagy kevésbé látható helyre teszik. "Készletezési irányelvek is bevezetésre kerülnek" - tette hozzá Nagy Márton.

Ez a rendelkezés kizárólag azon üzletekre vonatkozik, amelyek 2023-ban minimum 1 milliárd forint árbevételt könyveltek el, és fő profiljuk az élelmiszer-kiskereskedelem, amely a 4711-es TEÁOR kód alá tartozik. A szabályozás értelmében az árrés kiszámítása a januári átlagárak figyelembevételével történik, és az érintett termékek esetében a maximális árrés 10%-ra korlátozódik.

Márciusban a teljes infláció várhatóan 5% körül alakul, az élelmiszerinfláció pedig áprilistól kezdhet mérséklődni. A kormány év végére 4%-os éves inflációval számol. Hasonló árrés-korlátozási intézkedésekre már több országban is volt példa, például Romániában és Észak-Macedóniában.

Nagy Márton véleménye szerint fontos, hogy elkerüljük a hatósági árak bevezetését. "Célunk az, hogy együttműködjünk a piaccal az árrés-korlátozási intézkedések keretében, ezért nem siettünk drasztikus lépésekkel" - nyilatkozta. Az online árfigyelő rendszer már a jövő hétfőn bemutatja az érintett termékek árának alakulását, és a NAV hetente friss információkkal szolgál majd a helyzetről.