Nem helytálló az a vélekedés, hogy a világ élelmiszer-termelése csökkenne; sokkal inkább arról van szó, hogy a meglévő forrásokat nem megfelelően osztjuk el.
A világ egyes részein tapasztalható termeléscsökkenés azt a benyomást keltheti, hogy a globális élelmiszertartalékok stagnálnak, vagy csökkennek. Valójában azonban az elmúlt hat évtizedben a bolygó terméshozamai megnégyszereződtek - derül ki egy friss tanulmányból, az University of Idaho munkatársaitól.
Ahhoz, hogy megőrizzük a mezőgazdasági hozamokat az éghajlatváltozás kihívásai közepette, elengedhetetlen az innováció. Ezen új megoldások révén képesek leszünk a globális élelmiszerelosztást egyenletesebbé tenni. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán az élelmiszerhiány jelent problémát, hanem sokkal inkább az élelmiszer-biztonság hiánya - emeli ki cikkében az Anthropocene Magazine.
Eltérően a hagyományos terméshozam-vizsgálatoktól, amelyek a globális hozamot súly alapján értékelik, egy friss tanulmány új megközelítést alkalmazott: az éves terméshozamot kalóriabecslés formájában elemezte. Mivel a súlyalapú mérések nem teszik lehetővé a különböző növények hozamának egyszerű összevonását, a kalóriák alkalmazása viszont pontosan ezt a lehetőséget kínálja.
E megközelítés révén a kutatók 144 különböző növény termését elemezték, amelyek a globális termőterület 98 százalékát reprezentálják. A vizsgálat során hatvan évet öleltek fel, 1961-től 2021-ig, és ezen időszak alatt összesítették a terméshozamokat. Az egyes növények éves terméshozamát kalóriákra átszámítva, az adatok minden évben egyetlen, a világra kiterjedő termelékenységi mutatóvá formálhatóak.
Az első lényeges tanulság, amit levonhatunk, az az, hogy a globális hozamnövekedés az elmúlt hat évtized során folyamatosan megőrizte stabilitását. Noha bizonyos növények, régiók vagy országok esetében a növekedés üteme lassabb volt, ezt más területeken elért eredmények kompenzálták, így a globális trend összességében kedvező maradt.
Valójában a világ által termelt élelmiszerek mennyisége az 1960-as évek óta 158 százalékkal nőtt. A kutatók kiszámították, hogy ez a növekedés hektáronként 33 kilogramm búzának felel meg. A globális termésnövekedés 60 százalékát négy fő termény - búza, kukorica, rizs és szójabab - adta.
A kutatók felfedezték, hogy az 1961 óta tapasztalható 158%-os globális hozamnövekedés szoros összefüggésben áll a 152%-os népességnövekedéssel, ami azt sugallja, hogy az élelmiszertermelés sikeresen alkalmazkodik a globális kereslet változásaihoz.
Ezek az állítások éles ellentétben állnak azzal a széles körben elterjedt nézettel, mely szerint a bolygónk mezőgazdasági területei fokozatosan zsugorodnak, és a termények minősége is folyamatosan romlik.
Arról persze szó sincs, hogy minden rendben volna: a bőséges globális kínálat nem egyenlő a bőséges hozzáféréssel. A világ számos részén, jellemzően az alacsony jövedelmű országokban, óriási élelmezési instabilitással kell még mindig szembenézni. A globális kereskedelmi gyakorlatok újragondolására van szükség, hogy mindenhova jusson élelmiszer és hogy kezeljük a veszteséget és az élelmiszerpazarlást, amely évente hatalmas mértékű.
A folyamatosan emelkedő élelmiszer-terméshozamok a klímaváltozás következményeként nem garantáltak. A szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőség és az aszály, valószínűleg kedvezőtlen hatással lesznek a terméshozamokra. Ez a probléma nem csupán az élelmiszerbiztonság szempontjából már most is kihívásokkal küzdő országokat érinti, hanem a világ minden táján érezhető lesz.