NB I: Bár a Puskás csodálatos őszi teljesítménye figyelemre méltó, a jövőbeli kilátások szempontjából a Ferencváros tűnik a favoritnak.

NB I 2024/25 - Félévi Teljesítményértékelés III/III A 2024/25-ös NB I-es szezon félévi teljesítményének értékelése során számos izgalmas és emlékezetes pillanatot élhettünk át. A csapatok eddigi teljesítménye, a játékosok formája, valamint a stratégiák és taktikák fejlődése mind hozzájárultak a bajnokság színes képéhez. Ez a részletes áttekintés célja, hogy összefoglalja a legfontosabb eseményeket és trendeket, amelyek meghatározták az eddigi szezont. A csapatok teljesítményének elemzése mellett kiemeljük a kiemelkedő játékosokat, akik eddig a legnagyobb hatással voltak a mérkőzések kimenetelére. Az eddigi összecsapások és statisztikák tükrében a bajnokság izgalma továbbra is töretlen, és a második félév számos meglepetést tartogathat a szurkolók számára. Készüljünk együtt a következő kihívásokra és a folytatásra!

2024 a végéhez, a folyó magyar bajnoki labdarúgóidény pedig a feléhez ért, így hát érdemesnek láttuk tartani egy mezőnyszintű áttekintést az őszi teljesítményekről.

Ezt a háromrészes karácsonyi cikksorozatot egy különleges megközelítéssel valósítjuk meg, a tabellát hátulról előre haladva felfedezve. Szenteste napján a kiesőzónában tettünk látogatást, míg karácsony első napján a középmezőny csapatainak helyzetével foglalkoztunk. Most pedig az élbolyba érkezünk, ahol a már jól megszokott Puskás és Ferencváros duó mellett a DVTK és az MTK is terítékre kerül.

A teljes helyzetet figyelembe véve bátran kijelenthetjük, hogy Horváth Dávid vezetésével az MTK fejlődése megállíthatatlan. A csapat tavaly, újoncként, a kezdeti nehézségeket követően szinte rögtön kiszabadult a kiesés rémétől, végül a nyolcadik pozícióban zárta a szezont.

Idén sikerült egy újabb őszi bravúrral, a negyedik hellyel gazdagítani a teljesítményünket. A cseresznye a tortán pedig, hogy a tavalyi évben a túlzott óvatossággal megvádolt csapat és edzője mostanra a bajnokság második legtöbb gólját szerezte meg az idei félszezonban.

E mögött a háttérben olyan alapvető mutatók állnak, amelyek valóban tükrözik a csapat teljesítményét. Habár a 17 mérkőzésből álló minta nem tekinthető véglegesen megdönthetetlennek, a 29,22-es xG érték kétségtelenül alátámasztja a támadójáték színvonalát. Az xG/lövés mutató, amely 0,124-es értéket mutat, a mezőny ötödik legjobbjának számít, csupán egy ezredes lemaradással a negyedik helyezett Ferencváros mögött.

Az MTK védekezése kiemelkedő, hiszen az ellenfelek átlagosan a harmadik leggyengébb minőségű helyzetekből próbálnak betalálni (0,108 xG/lövés). Érdekesség, hogy az ellenfelek távoli lövéseik során sem tűnnek túl átgondoltnak, hiszen az MTK olyan szinten korlátozza a kapujára érkező helyzeteket, hogy a számuk (186) a legkevesebbek közé tartozik, méghozzá az ötödik legkevesebb a ligában.

Ahogyan a tavalyi év végén, úgy az idei szezon felénél is a tabella hátterében találkozik egymással az előző év két újonca. A múlt esztendő hetedik helyezettje, a Diósgyőr, ezúttal az őszi bronzérmet szerezte meg az MTK előtt.

A helyzet megőrzése természetesen nem lesz egyszerű, és ha nem sikerül kicsit finomítani a támadási stratégián, akkor valószínűleg nem érhetjük el a kívánt eredményt. A DVTK esetében különösen figyelembe kell venni, hogy az első öt csapat közül ők szerezték a legkevesebb gólt, mindössze 25-öt.

Ráadásul mindezt egy kis felülteljesítéssel tették, hiszen az xG-mutatójuk szerint csupán 22,73 gólra elegendő helyzetet teremtettek. Ugyanakkor a lehetőségeik a liga legjobbjai közé tartoznak: minden lövésük átlagosan 0,114-es xG-értékkel bír.

Egy év távlatából bátran kijelenthetjük, hogy Diósgyőr nem szenvedett csorbát Kuznyecov Szergej távozása miatt. Bár a szerb edző stílusán változtatott, a csapat teljesítményét eddig nem érheti komoly kritika.

Bár a Ferencváros számára a valódi értékmérő már hosszú évek óta inkább a nemzetközi kupás teljesítmény, mintsem az NB I, jelen elemzésünkben elengedhetetlen, hogy a bajnoki statisztikákhoz ragaszkodjunk. Az őszi bajnoki cím (melyet egy mérkőzéssel kevesebb játszásával értek el) idén sem került a zöld-fehér klub vitrinjébe, de valószínűtlen, hogy a Népligetben tömeges tüntetés robbanjon ki, ha a tavaszi teljesítmény nem éri el azt a szintet, mint amikor legutóbb sikerült - Csercseszov utolsó idényében.

Bár a Fradi továbbra is magasan teljesít a statisztikai mutatók terén, az idei őszi félszezonjukra mégis ráillik a felemás jelző. Az első kilenc hazai mérkőzésükből hét győzelmet arattak, ám a következő hét találkozóból csupán hármat tudtak behúzni.

A teljes NB I-es képet nézve persze az őszi ezüst ellenére sincs aggódni valója az FTC-nek. Bár xG-ben a mezőny többi tagjával együtt a Paks hátát nézik, 29,42-es mutatójuk azért elég a második helyre. Ebben ráadásul hagytak némi "tartalékot" is, hiszen csak 28-szor találtak tényleg a hálóba.

Kapujukat rendkívül nehéz megzavarni, hiszen a legkevesebb xG-t (13,54) engedték meg ellenfeleiknek, ami mennyiségileg is kiemelkedő. Ráadásul a helyzetek minősége is gyenge volt, hiszen átlagosan csupán 0,100 xG/lövés értékkel néztek szembe. Ugyanakkor, ahogyan a támadósorban, itt is van ok az óvatos kritikára, hiszen ennek ellenére 16 gólt kaptak.

A Fradi "kasszájából" hiányzó forrásokat a Puskás Akadémia élvezi a legjobban. A tavalyi bronzérmes csapat ugyanis várakozásaikat felülmúlva teljesít, mind a támadósor, mind a védekezés terén.

A felcsútiak ellen alakítják ki a harmadik legkevevesebb gólra elég helyzetet (20,42 xG) az ellenfelek. Igaz azt viszont nem rossz, középmezőnybeli átlaggal (0,122xG/lövés). 18 ténylegesen bekapott góljukkal ellenben pluszban vannak.

Támadójátékukban hasonló felülteljesítés mutatkozik, sőt. 25,87-os xG-mutatójuk mellett 29-szer találtak be. Lövésenkénti xG-mutatójuk (0,136) dobogós, bő egy századdal előzve a Fradit, ami ebben a műfajban messze nem olyan jelentéktelen különbség, mint amilyennek a puszta számok alapján tűnhet.

A felcsúti csapat helyzete a nagy képet nézve nem tűnik túl rózsásnak, ha nem mutatnak be jelentős fejlődést, vagy nem produkálnak egy igazán kiemelkedő tavaszt. A tizenegyesek nélküli xG-differenciájuk csupán 0,5 meccsenként, ami az MTK-éhoz hasonló, viszont a Ferencvároséhoz képest (0,9) még mindig alig haladja meg a felét.