A helyzet súlyos, a pálinka harcba száll a túlélésért.

A zárjegyes, legálisan készített pálinka, amely egykor a magyar kultúra és identitás kiemelkedő jelképének számított, ma a fennmaradásért harcol.

Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója az Agroinformnak adott interjúban kendőzetlenül beszélt a pálinkapiaci helyzetről, a fiatalok elfordulásáról, az export nehézségeiről és arról, hogy mit kellene tenni, ha nem akarjuk elveszíteni a pálinkát, mint hungarikumot.

A jéghegy csúcsán csak a zárjegyes pálinka látható, de valójában ez csupán a piac mindössze 5 százalékát képviseli.

- Amikor a pálinkáról beszélek, mindig a zárjegyes, kereskedelmi forgalomban elérhető, adózott termékekre gondolok - hangsúlyozta Barabás Attila az interjú elején. - Jelenleg ez a szegmens csupán a teljes gyümölcspárlat-piac 5 százalékát teszi ki. A maradék 95 százalék magánfőzés, bérfőzés és illegális főzés keretében készül, mindez pedig ellenőrzés és adózás nélkül zajlik. Ilyen helyzet Európában páratlan: a pálinka, mint eredetvédett nemzeti ital, legnagyobb riválisa éppen a szabályok kijátszásával készült házi párlat. Ez a paradoxon nem csupán gazdasági problémát jelent, hanem kulturális kihívást is, hiszen a legtöbb magyar, amikor a pálinkát említi, valójában a házi készítésű italra gondol - ami alapvetően torzítja a piacot.

A meteorológiai viszontagságok helyett a gazdasági klíma vált a legkomolyabb kihívássá.

A vezérigazgató véleménye szerint noha az időjárási szélsőségek és a klímaváltozás valóban komoly kihívások elé állítják a gyümölcstermesztőket, a kereskedelmi főzdék számára a gazdasági és jogi környezet jelentheti a legnagyobb nehézséget.

Barabás rámutatott, hogy a legális főzdék csak számlával tudják beszerezni a gyümölcsöt, míg a magán- és bérfőzők ezt számla nélkül teszik. Ez a helyzet torzítja a piacot, felfelé hajtja az árakat, és kiszorítja a zárjegyes gyártókat.

A nagy főzdék sorban állnak a gyümölcsért, miközben a termelők érthető módon annak adják, aki többet fizet és nem kér papírt. Az eredmény: a hivatalos pálinkagyártók drágábban, bonyolult adminisztráció mellett dolgoznak, és még így sem tudnak versenyezni az adómentes szürkezónával.

A gyümölcsfajták folyamatosan átalakulnak, és a termelők ügyesen reagálnak ezekre a változásokra.

A klímaváltozás hatásai kézzel foghatóak. Az utóbbi években több ikonikus magyar gyümölcsfajta és gyümölcsfaj eltűnt vagy visszaszorult.

A málna szinte eltűnt a tájról, és a besztercei szilva is a kihalás szélére került. Ezeket az elöregedett fajtákat új, ellenállóbb fajták és innovatív technológiai megoldások révén próbáljuk pótolni – magyarázta a szakértő. – Emellett a főzdék is kreatív újításokba kezdtek: megjelentek a levendulás, paprikás, mézes és különféle gabonapárlatok, ginek, amelyek már nem klasszikus értelemben vett pálinkák, de hozzájárulnak a fennmaradásunkhoz.

Barabás Attila - Kép: Győri Likőrgyár

A fiatalabb korosztály egyre inkább elfordul a pálinkától.

A vezérigazgató véleménye szerint a legnagyobb kihívás nem a technológiai fejlesztésekben rejlik, hanem inkább a fogyasztói igények és preferenciák megértésében.

A fiatal generáció egyre inkább eltávolodik a pálinkától, hiszen ma már nem számít divatos italnak. A pálinka inkább az idősebb korosztály kedvence lett - mondta. - Ahhoz, hogy a fiatalokat újra megnyerjük, friss és vonzó történetekre van szükség, valamint hatékony közösségi média kommunikációra. Az italpreferenciák gyökeresen megváltoztak: a fiatalok az alacsony alkoholtartalmú, édes, színes és ízesített italokat, illetve koktélokat keresik, miközben a "rohamivás" kultúrája is egyre nagyobb teret hódít. Ezzel szemben a prémium italok iránt érdeklődők inkább nemzetközi márkákhoz fordulnak, mint a gin, whisky, rum vagy különböző likőrök. Számos pálinkafőzde ma már csak úgy tud talpon maradni, ha a kínálatukban szerepelnek ezek a nemzetközi italok is - tette hozzá.

A pálinka exportjának világa: hatalmas lehetőségek, de teljes káosz a szervezés terén.

A magyar pálinka exportja csupán a 3 százalékot súrolja, ami meglehetősen alacsonynak számít. A kivitt pálinka legnagyobb része a határon túli magyarlakta régiókba, mint Szlovákia és Románia, illetve Londonba jut el, ahol jelentős magyar közösségek találhatók.

A külföldi vásárlók számára a pálinka igencsak sokszínű és bonyolult fogalom. Mi, magyarok, megszoktuk, hogy a pálinka készítése során számos gyümölcsöt és különféle eljárásokat alkalmazunk, és ez számunkra teljesen természetes. Azonban egy német vagy angol vásárlónak mindez zavarosnak tűnhet - emelte ki Barabás.

Az exportálás egyik jelentős kihívása a magas alapanyagköltség.

- Egy kilogramm barack ára tízszerese egy kilogramm gabonáénak. A világpiaci italok - whisky, rum, brandy - olcsó alapanyagra épülnek. Nálunk az előállítási költség 75 százalékát az alapanyag viszi el, így a marketingre és profitra alig marad keret - mutatott rá a szakember.

A pálinka jövője: program nélkül nincs megújulás

A vezérigazgató szerint a pálinkaipar 2018-2019-ben élte aranykorát, azóta az értékesítés több mint felére esett vissza. A legális pálinka gyártása szűkül, miközben a magán- és bérfőzés aránya növekszik.

Ahhoz, hogy a pálinkának legyen jövője, koncepció kell. Ma nincs jövőkép, nincs iparági stratégia, nincs közös fellépés. A pálinka küzd az exportpiacon, küzd a hazai piacon, miközben senki nem fogja össze az ágazatot

- emelte ki.

A megoldás szerinte az összefogás és az intézményesített piacépítés lenne:

- Ha lenne egy közös alapgondolat és egy kiemelt termék, amelyet egységesen hirdetnénk, a pálinka ismételten exportképes hungarikummá alakulhatna. Viszont amíg minden főzde a saját irányvonalát követi, a nemzetközi közönség számára ez a piac szinte észrevétlen marad - hangsúlyozta a szakértő.

Összefogásra van szükség - a pálinka több mint egy egyszerű ital, ez egy nemzeti kincs!

Barabás Attila véleménye szerint a pálinka messze túlmutat egy egyszerű italon: egy olyan nemzetgazdasági és kulturális kincsről van szó, amely szervesen összefonódik a magyar gyümölcstermesztés hagyományaival, a vidéki életformával, valamint a gasztronómiai élmények gazdag palettájával.

- A magyar gyümölcspárlat-fogyasztási kultúra elég erős ahhoz, hogy kihúzza a pálinkát a bajból - de ehhez rendszerszintű változásra, adózási reformra és közös fellépésre van szükség. A magánfőzés adómentessége ellehetetleníti a tisztességesen működő főzdéket. Ha ezen nem változtatunk, a pálinkaipar jövője el fog olvadni - figyelmeztetett.

Összegzés: Egy magyar kincs harca a fennmaradásért.

A magyar pálinka napjainkban ellentmondásos helyzetben találja magát: bár a nemzeti identitás egyik alappillére, a házi főzés dominálja a piacát. A hivatalos gyártók nehézségekkel küzdenek, hiszen az adóterhek, a bürokrácia és az exportkorlátok komoly kihívások elé állítják őket. Eközben a fiatalok körében a pálinka már nem bír olyan vonzerővel, mint régen, és sokan nem tekintik "menő" italnak.

A vezérigazgató véleménye alapján azonban még mindig van lehetőség a változtatásra:

A pálinka rengeteg lehetőséget rejt magában. Ám ha nem egyesítjük erőinket, és ha nem formálunk közösen egy jövőbeli víziót, akkor ez a nemes ital fokozatosan a múlt emlékévé fog silányulni.

Természetesen! Íme egy egyedi verzió: Képforrás: Pixabay Ha bármilyen további módosítást szeretnél, csak szólj!