Az elnökválasztás után várhatóan szigorúbb intézkedések léphetnek életbe.

A magas államháztartási hiány továbbra is aggasztó tényezőként jelenik meg. Az idei év első negyedévében a deficit a bruttó hazai termék 2,3 százalékát teszi ki, ami magasabb az előző év azonos időszakában mért 2,06 százaléknál. Akkor a hiány az év végére 8,65 százalékra nőtt. A jelenlegi kormány célja, hogy a deficit ne lépje túl a GDP 7 százalékát, és a kabinet a múlt héten ismét megerősítette elkötelezettségét a deficit csökkentésére vonatkozó terv mellett, amelyet az Európai Bizottsággal egyeztettek. Ugyanakkor egyes szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a választások után sürgős lépésekre lehet szükség, mivel az eddigi költségvetési végrehajtás nem éppen biztató, és ha a kormány komolyan gondolja a 7 százalékos hiánycélt, akkor már az idei évben intézkedéseket kell hoznia a helyzet stabilizálása érdekében.

A Marcel Ciolacu által irányított kormány ismét megerősítette elhatározását, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetett csökkentési tervnek megfelelően 7 százalék alatt tartja a költségvetési deficitet. A szaktárca reagálásában utalt arra, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint Románia tavaly a tagállamok között a legmagasabb, 9,3 százalékos államháztartási hiányt könyvelhette el, míg a kormány 8,65 százalékos deficitet jelentett. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a két adat közötti eltérés oka, hogy az általa bejelentett 8,65 százalék a pénzforgalom alapú számítást tükrözi, míg az Eurostat az ESA-módszertan szerint végezte el a 9,3 százalékos kalkulációt.

A múlt héten részt vett a Világbank tavaszi ülésén a pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztérium és a jegybank küldötteiből álló delegáció, amelynek tagja volt Tánczos Barna pénzügyminiszter is. A küldöttség célja az volt, hogy megerősítse a nemzetközi befektetők, a pénzintézetek és a hitelminősítők előtt, hogy Románia elkötelezett a költségvetési egyensúly helyreállítása és a deficit csökkentése mellett. Tánczos Barna tárcavezető kifejtette, hogy a nehéz nemzetközi helyzet ellenére a hazai gazdaság továbbra is az állami költségvetésből és EU-s forrásokból származó beruházásokra épít. Az év első három hónapjában közel 25 milliárd lej beruházást hajtottak végre, ami 10 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A beruházások továbbra is a gazdaság fő mozgatórugói - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: az állami kiadások csökkentését csak közös kormányzati erőfeszítéssel lehet elérni, ezért minden minisztériumnak be kell tartania a költségvetési korlátokat, és lépéseket kell tennie a kiadások mérséklésére. "Hónapról hónapra folytatnunk kell a kiadások csökkentését és a bevételek növelését, miközben támogatjuk a gazdasági növekedést. Ez az egyetlen módja annak, hogy költségvetési stabilitás és hatékonyabb közigazgatásunk legyen, amely jobb közszolgáltatásokat nyújt minden állampolgár számára" - írta a miniszter szerdai Facebook-bejegyzésében, kiemelve: az állam bevételei márciusban és áprilisban is emelkedtek, az előzetes adatok szerint a most záruló hónapban rekord bevételekre számíthatunk. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az állam karcsúsodik: márciusban ugyanis ötezerrel csökkent a közalkalmazottak száma, tehát ez a második hónap, amelyben kisebb lett az állami intézményeknél dolgozók száma.

Ugyanakkor egy aggasztó hír érkezett: a Nemzetközi Valutaalap jelentősen, 3,3 százalékról 1,6 százalékra mérsékelte a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A kormány ezzel szemben 2,5 százalékos bővüléssel számol. Az, hogy a végső növekedési ütem mennyire tér el a várakozásoktól, közvetlen hatással lesz az államháztartási bevételekre. Ebből adódóan a lassabb gazdasági fejlődés csak tovább nehezíti a kormány helyzetét, amikor a 7 százalékos államháztartási hiány fenntartásáról van szó.

Ștefan Nanu, az Állami Kincstár vezetője a Bloombergnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a kormány az elnökválasztás után fogja bevezetni a költségvetési intézkedéseket, amelyeket a hitelminősítők már nagyon várnak. Csak ezek után tervez Románia visszatérni a nemzetközi piacokra hitelfelvétel céljából. Bejelentette, hogy a következő állami eurókötvény-kibocsátásra az elnökválasztás után kerül sor. Hangsúlyozta, hogy Románia más finanszírozási lehetőségeket is mérlegel, például zártkörű kibocsátásokat és a piacon kívüli hitelfelvételt, hogy csökkentse az eurókötvények kínálatát és mérsékelje a hozamokra nehezedő nyomást, különösen miután idén körülbelül 8,5 milliárd euró devizaadósságot halmozott fel. Nanu megjegyezte, hogy a költségvetés végrehajtása nem mutat kedvező jeleket, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy elérjék a 7%-os költségvetési hiánycélt. A Bloomberg szerint Románia várhatóan továbbra is a legnagyobb hitelfelvevők között marad a közép- és kelet-európai térségben, és a 2024-es rekord, 18 milliárd eurós kibocsátás után idén 13 milliárd euró hitelt kíván felvenni a külföldi piacokon.

Jó hír viszont, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején kijelentette: márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei. "Ez rekord" - mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint a költségvetési bevételek áprilisban a márciusi szintet is meghaladhatják - tájékoztatott az Agerpres hírügynökség.