Újabb problémák merültek fel Parajd környékén – sajnos az újonnan telepített csőrendszer nem hozta a várt eredményeket.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma megnövekedett, miután a parajdi sóbánya felett létesített új csőrendszer nem tudta teljes mértékben kezelni a Korond-patak az utóbbi napok esőzései következtében fellépett megnövekedett vízhozamát - tájékoztatott Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.

Az Agerpres hírügynökség tudósítása alapján a román kormány területi képviselője, valamint Sipos Levente, az Aquaserv regionális vízszolgáltató vezetője csütörtökön tájékoztatást adtak a Kis-Küküllő vizében észlelt változásokról.

Közölték: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer - mely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni -, nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát. Ennek nyomán a Kis-Küküllőbe ömlő patakéval együtt a folyó vizének sótartama is megnőtt. A Korond-patak vízhozama 5,5 köbméter volt másodpercenként.

A Hargita megyei prefektúra hivatalos közleménye szerint a csőrendszer nem volt képes kezelni a vízmennyiség hirtelen növekedését. A tájékoztatás szerint a patak vize nemcsak a csövek mellett, hanem alatt is utat keresett magának, ami következtében elöntötte a bánya fölötti területet. Emellett a csőszerkezet alatti alapozás is súlyos károkat szenvedett, amelyet szerdán sürgősen helyre kellett állítani.

A vízfölösleget nem lehetett szivattyúkkal átvezetni a sóbánya felett, mert a korábban erre használt nagy teljesítményű szivattyúkat a csőrendszer elkészülte után elszállították a területről. A patak csövekbe terelésével az volt a cél, hogy a vize ne érintkezzen a bányában lévő vízzel és ne mossa tovább a bánya fölötti területet.

A parajdi bányakatasztrófa következményeként vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések helyzetét elemezve Sipos Levente hangsúlyozta, hogy világossá vált: elengedhetetlen a kért sótalanító berendezések beszerzése, valamint a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való megerősítése.

A legfrissebb információk szerint csütörtök reggel Gyulakutánál a víz sótartalma 691 milligramm, míg Dicsőszentmártonnál 316 milligrammra emelkedett. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a következő napokban 1000-1500 milligramm közötti sókoncentrációval számolhatunk. Ennek következtében a térség vízszolgáltatásának teljes leállítására lehet szükség.

Calin Handrea, a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője közölte: ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak, amihez más megyék segítségét kérték. A marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által vásárolt tartálykocsik ugyanis csak augusztus második felében érkeznek meg.

Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.