Lenyűgöző részvételi statisztikák érkeztek Lengyelországból!
A lengyel elnökválasztás első fordulójában a részvételi arány vasárnap délig valamivel alacsonyabb volt, mint az előző választások során. Jelenleg a választásra jogosult szavazók 20,28 százaléka gyakorolta választójogát - közölte a lengyel országos választási bizottság a kora délutáni sajtótájékoztatón.
A 2020-as elnökválasztás alkalmával ebben az időszakban a részvételi arány 24,08 százalékra rúgott, míg a 2023-as parlamenti választásnál ez a szám 21,51 százalékra csökkent.
A szavazóhelyiségek az ország minden pontján reggel 7 órakor nyitották meg kapuikat, és egészen 21 óráig várják a választókat. A legfrissebb felmérések alapján az urnazárásig a részvételi arány várhatóan meghaladja a 60 százalékot.
Összesen körülbelül 29 millió ember rendelkezik szavazati joggal, ebből pedig több mint 500 ezren élnek külföldön és regisztráltak a választásokra.
A 2020-ös elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos elnökválasztási részvételt 1995-ben mérték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.
A PKW elnöke, Sylwester Marciniak, a legutóbbi sajtóértekezleten négy különböző szabálysértést emelt ki, köztük a legkomolyabb incidens a dél-lengyelországi Bielsko-Biala városában történt. Itt egy "agresszív férfi" tört be az egyik szavazóhelyiségbe, és súlyosan megtámadta az egyik választóbizottsági tagot, amikor megharapta a karját. Az elkövetőt azonnal őrizetbe vették. Észak-Lengyelországban szintén feszültség tapasztalható...
Szczecin városában egy 97 éves nő szívinfarktust szenvedett el a szavazóhelyiségben, és sajnos életét vesztette.
Marciniak kijelentette, hogy a tragikus esemény nem gyakorolt hatást a választási folyamatra.
Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben, ezt vasárnap délelőtti rendőrségi közlés szerint 122 alkalommal megsértették, az egyik esetben Arkadiusz Myrcha igazságügyi miniszterhelyettes érintett egy X-bejegyzés miatt.
Az esti záráskor exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A kormánykoalíció pártjai három elnökjelöltet állítottak, közöttük a legnagyobb népszerűségnek Rafal Trzaskowski örvend. Ő a Polgári Koalíció jelöltje, és a fő kormányerő képviselője. Trzaskowski már a 2020-as elnökválasztás során is indult, ahol a második fordulóban szoros küzdelemben maradt alul a jelenleg második elnöki ciklusát töltő Andrzej Dudával szemben, aki a következő választásokon már nem indulhat.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.
A választás harmadik esélyese nem más, mint Slawomir Mentzen, aki az ellenzéki Konföderáció színeiben indul.
Lengyelországban ötévente zajlik a közvetlen elnökválasztás, amely során a választók közvetlenül választhatják meg az ország vezetőjét. Ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a szavazatok több mint 50%-át, akkor második fordulót kell tartani. Az idei második fordulóra június 1-jén kerül sor, ha szükségessé válik.
