Elhunyt Kiss Gy. Csaba, az MDF egyik alapító tagja.
Nyolcvanadik születésnapja előtt, szerdán távozott az élők sorából Kiss Gy. Csaba, a neves Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész. Az ELTE címzetes egyetemi tanáraként jelentős hatást gyakorolt a magyar irodalom tudományos életére, emellett a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagjaként is maradandót alkotott.
A közép-európai irodalom kiemelkedő szakértőjének eltávozásáról egykori politikai elvtársa, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke értesítette a közönséget Facebook-oldalán.
Kiss Gy. Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) magyar-német szakon szerzett diplomát. 1978-1981 között az ELTE BTK Kelet-európai Irodalmak Kutatócsoportjának, 1981-1985 között az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársaként, 1986-1992 között a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársaként, 1992-1995 között a Közép-Európa Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 2010-ig az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékén volt docens. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 1999-2004 között a Zágrábi Egyetem vendégtanára volt.
Több különböző területen szerzett tapasztalatokat, hiszen a Nagyvilág rovat vezetőjeként, a Hitel folyóirat munkatársaként, valamint a Magyarságkutatás című évkönyv szerkesztőjeként is aktívan részt vett a kulturális életben. Számos tanulmányt, esszét és cikket publikált a közép-európai irodalomról és az interkulturális kapcsolatok mélyebb megértéséről. Ezen kívül több ízben is tagja volt a Magyar Írószövetség elnökségének, és 2022-ben a szövetség örökös tagjává választották, elismerve ezzel kiemelkedő hozzájárulását a magyar irodalomhoz.
1987-ben az MDF egyik alapítójaként kezdte pályafutását, majd 1988 és 1989 között a párt ideiglenes elnökségében tevékenykedett. 1989-től 1993-ig a választmány tagja volt, és 1990 júniusától decemberig az elnökség alelnöki posztját töltötte be. Végül 1993-ban döntött a pártból való kilépés mellett.
1986 óta az irodalomtudomány kandidátusi fokozatával rendelkezik, míg 2010 óta az MTA doktora. Részt vett az MTA Jelenkorkutató Bizottságának munkájában, valamint a Magyar-Lengyel és a Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottságokban is aktívan közreműködött.
Munkásságának jelentős elismeréseként 1997-ben átvehette a Kodály Zoltán-díjat, amely a zenei életben végzett kiemelkedő tevékenységét honorálta. Ezt követően 2008-ban a József Attila-díjjal jutalmazták, mely a magyar irodalom terén végzett munkájának elismerését tükrözi. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, majd 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje gazdagította elismeréseinek sorát. 2017-ben a Polgári Magyarországért díjjal ismerték el hozzájárulását a társadalmi értékek előmozdításához, végül 2019-ben a Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórum keretein belül a Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa új kultúrája díjat is megkapta, amely a kulturális párbeszéd és innováció fontosságát hangsúlyozza.
A Széchenyi-díjat 2020-ban nyerte el, mint a közép-európai kultúra elismert kutatója, aki kiemelkedő munkásságával hozzájárult a magyar, lengyel, szlovák és horvát népek nemzeti szimbólumainak és mítoszainak összehasonlító elemzéséhez. Tudományos teljesítményének elismeréseként kapta meg ezt a rangos díjat. Két évvel később, 2022-ben pedig a Felczak-díjat is elnyerte, amelyet olyan egyéneknek adományoznak, akik jelentős mértékben előmozdítják a lengyel-magyar barátságot.
