Létrejöhet az új osztrák kormány.
A koalíciós programot a NEOS küldöttgyűlése a szavazatok lenyűgöző, több mint 94%-os többségével fogadta el, ezzel pedig minden akadály elhárult, hogy a liberális párt részt vehessen a következő kormányzati ciklusban. Alexander Van der Bellen államfő már hétfőn reggel beiktathatja az új kormányt, míg a kormányprogram részleteit pénteken mutatják be az osztrák parlamentben.
A szavazatukat leadó NEOS-tagok 94,1 százaléka voksolt a koalícióban való részvétel mellett írta a Spiegel. A szükséges kétharmados többség tehát egyértelműen meglett. Az új kormányban a NEOS Christoph Wiederkehrt nevezi ki oktatási miniszternek, Beate Meinl-Reisinger pártelnök pedig külügyminiszternek. Németországtól eltérően Ausztriában nem a parlament feladata a szövetségi kancellár megválasztása. Van der Bellen államfő nevezi ki az új kormányfőt és minisztereit. A Nemzeti Tanács azonban a kormány tagjait egyenként vagy összességében elbocsáthatja.
A 2024 őszén lezajlott választások során a Herbert Kickl irányította, jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte el a legtöbb szavazatot. Ennek ellenére az államfő végül nem Kicklt bízta meg a kormányalakítással, hanem a jobbközép Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammert választotta. Az ÖVP, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a NEOS közötti első koalíciós tárgyalások azonban kudarcot vallottak. Ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ elnökét kérte fel a kormányalakításra, de a Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a Néppárt képviselőivel. Így a politikai helyzet ismételten új koalíciós egyeztetések irányába terelte az ÖVP-t, az SPÖ-t és a NEOS-t.
A választások óta az ÖVP és a Zöldek alkotta leköszönő kormány ideiglenesen, legutóbb Alexander Schallenberg megbízott kancellár irányítása alatt működött. A politikai közép koalíciója csak a második próbálkozás után valósult meg. Az első koalíciós tárgyalások január elején kudarcba fulladtak, ami után az akkori kancellár, Karl Nehammer (ÖVP) úgy döntött, visszavonul a politikai színtérről. Ezt követően a radikális jobboldali FPÖ-nek nem sikerült szövetséget kötnie az ÖVP-vel. Ennek eredményeként a konzervatívok új pártelnökük, Stocker vezetésével újrakezdték a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, amelyeket viszonylag rövid időn belül sikeresen befejeztek.
Az ÖVP, az SPÖ és a Neos egy több mint 200 oldalas kormányzati paktumot nyújtott be. Az elfogadott célok között szerepel a szigorúbb migrációs politika, a jelentős költségvetési hiány leküzdését célzó megszorító intézkedések és a lakbéremelések felső korlátozása a lakáspiac egyes részein.
