Makó ékköve, a Hagymatikum körüli sétányon az épületek lassan az idő vasfogának áldozataivá válnak, omladozó falakkal és megkopott díszítésekkel mesélnek a múlt szépségéről. A sétány ma már nemcsak a gyógyvíz és a pihenés helyszíne, hanem egyfajta emlékfo

A makói Makovecz tér a városnak alighanem az a tere, amit a legtöbb turista felkeres, itt található ugyanis a Kossuth-díjas építész által tervezett gyógy- és élményfürdő komplexum. Aki gyalogosan, a főtér felől érkezik, egy díszkővel kirakott sétányon át juthat ide. Halász Tamás, a Makó Anno könyvsorozat szerkesztőjének jóvoltából most azt mutatjuk meg egy képen, milyen volt egykor a Hagymatikum fürdő felé vezető sétálóutca és milyen most.
Aki már járt a makói Széchenyi térről a Hagymatikum fürdő impozáns épületegyütteséhez vezető úton, az tudja, hogy a főbejárathoz leggyorsabban ezen az ösvényen juthat el, amely Halász Tamás lenyűgöző fotómontázsán is látható. A régi épületeket és tereket egyszerre bemutató képek gyakran lenyűgöznek minket, hiszen óriási kontrasztot mutatnak a múlt és a jelen között. Azonban ez a mostani felvétel arra irányítja a figyelmet, hogy nem minden esetben ilyen éles a különbség.
A Hagymatikum fürdő felé vezető úton számos izgalmas élmény vár ránk. Ahogy lépésről lépésre közelítünk a gyógyvizes paradicsomhoz, a levegőben már érezni lehet a pihenés és a feltöltődés ígéretes aromáját. Az út mellett virágzó fák és színes kertek díszítik a tájat, miközben a napfény játékosan táncol a leveleken. Minden lépés egy új felfedezést rejt, hiszen a természet szépsége és a város hangulata egyedi atmoszférát teremt. A Hagymatikum nem csupán egy fürdő, hanem egy igazi oázis, ahol a mindennapi stressz elillan, és a relaxáció válik a középpontba. A célunk felé haladva, a környező világ szépsége egyre inkább magával ragad, és már alig várom, hogy átadjam magam a víz simogató ölelésének.
A makói fürdő előtti tér 1961-ben, az eredeti létesítmény átadásával nyerte el mai formáját. A kor szellemének megfelelően a baloldali német filozófus, Karl Marx nevét viseli. Ekkoriban a teret könnyedén meg lehetett közelíteni autóval is, a Bérpalota és a régi városháza közötti legrövidebb úton haladva.
A Bérpalota és a régi városháza közötti területet is megújították, ahol új padok és virágládák kerültek elhelyezésre, valamint egy hangulatos sétányt alakítottak ki a látogatók számára.
A két épület továbbra is romlásnak indul.
A változás e téren nagyjából ennyire korlátozódik. A sétány mentén álló két épület sajnos nem sokat változott az évek során. Az 1927-es Bérpalota, akárcsak az 1859-ben átadott régi városháza, továbbra is lepusztult állapotban várja a sorsát – utóbbi ráadásul magántulajdonban van, és a tulajdonosa ígéretet tett arra, hogy egyszer szállodává alakítja át. A Hagymatikum új szárnyának átadásakor csupán a fürdő felé néző homlokzatok egy részét újrafestették. A háttérben látható a régi fürdő és az új Hagymatikum, valamint a zenepavilon sziluettjének egy-egy részlete is, amelyek együtt alkotják a hely varázsát.