A májgyulladás jelei közé tartozik a bőr viszketése, a hányinger és az ízületekben tapasztalható fájdalom, amelyek figyelmeztethetnek minket arra, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben.

Vannak olyan hétköznapi tünetek, amikről elsőre nem is gondolnánk, hogy májgyulladást jelezhetnek.

Az akut májgyulladás különböző okokra vezethető vissza, ezek közül a leggyakoribb a hepatitis A-, B-, C-, D-, E- vagy G-vírusfertőzés. Más fertőző betegségek szövődményeként is kialakulhat májgyulladás.

A májgyulladás kialakulása összefüggésbe hozható az amöbiázissal és a maláriával is.

A fenti vírusok egyike okozza, hirtelen, heves tünetekkel jelentkezik - de néhány hét alatt lezajlik.

Később sárgaság alakul ki, a vizelet színe sötét, érdekes a módon a beteg ekkor jobban érzi magát. 1-2 hét alatt éri el csúcsát, 4 héten belül lezajlik (a sárgaság). Vérkép alapján kimutatható, a máj nagyobb és nyomásérzékeny. Néhány betegségtől el kell különíteni (pl. influenza, alkoholos májártalom), a döntő a laborvizsgálat eredménye.

Amennyiben a májgyulladás legalább hat hónapon át tart, úgy azt krónikus, azaz idült állapotnak kell minősíteni.

Bár ritkán fordul elő, a jelenség potenciális veszélyeket rejthet magában. Általában a tünetek enyhék, sőt sok esetben teljesen tünetmentes is lehet, és nem jellemző, hogy komoly májkárosodást okozzon. Azonban a gyulladásos folyamat – amely akár éveken át is fennállhat – hosszú távon mégiscsak ártalmas hatással bírhat a májra, súlyos következményekhez, például májzsugorhoz vagy májelégtelenséghez vezetve.

HAV esetén szinte soha nem tapasztalható, míg HBV esetében csupán kis mértékben (5-10%) fordul elő, azonban HCV esetén a helyzet egészen más: az esetek háromnegyedében igen gyakori.

Jellemző, hogy az akut hepatitiszt átvészelő betegek esetében a vírus krónikus hordozóvá válásának lehetősége fennáll, ami gyakran tünetmentes fertőzést eredményez. Ez a jelenség különösen a HBV és HCV vírusok esetében figyelhető meg.

A kórházi tartózkodás olykor elkerülhetetlenné válik, de általában nem igényel specifikus kezelést. Az étvágy jellemzően néhány napon belül normalizálódik, amint a sárgaság tünetei elmúlnak. Ezt követően a beteg ismételten folytathatja a munkáját.

HAV esetén kiemelkedően fontosak a higiéniai intézkedések, amelyek általában is nélkülözhetetlenek. Ezen kívül a vér- és székletminták megfelelő kezelése elengedhetetlen az egészségügyi szakemberek számára. A fertőzött betegek elkülönítése nem kötelező. Fontos, hogy minden véradót alaposan szűrjünk a HBV és HCV vírusok szempontjából.

A szervezet koleszterinjének körülbelül a májban készül. Jogos a kérdés, milyen diéta adható májgyulladások esetén?

Bármilyen eredetű májgyulladás esetén azonosak az étkezés szempontjai - hiszen a tünetek is hasonlóak:

Az akut szakasz és a lábadozás étrendje hasonló, mert a kettő között nem lehet éles határvonalat húzni.

Ami biztosan tilos: az alkoholfogyasztás! (Bármely májbetegség esetén, mivel az alkohol gyakorlatilag májméregnek számít.)

Gondoskodni a megváltozott tápanyagigények kielégítéséről:

Napi többszöri, kisebb étkezések, akár 5-6 alkalommal is, javasoltak. Lehet, hogy pszichológiai fogásnak tűnik, de fontos: ha valaki étvágytalan, a tányérjára csak kis adagokat tegyünk! Így könnyebben kérhet még, minthogy elutasítsa azt, ami már ott van.

Krónikus májgyulladás esetén az étrend kiemelt szerepet játszik a betegség kezelésében és a máj egészségének megőrzésében. Amikor a hepatitisz tünetei 3-6 hónapnál tovább fennállnak, krónikus állapotról beszélünk. Ezen kívül előfordulhat, hogy az akut hepatitisz időszakosan visszatér, ami szintén krónikus állapotot eredményezhet. Az étrend megtervezése során fontos figyelni a máj védelmére, a gyulladás csökkentésére és a tápanyagok megfelelő bevitelére.

Mivel a krónikus hepatitiszes páciens gyakran küzd a soványsággal és alultápláltsággal, a legfontosabb célunk a tápláltsági állapotának és a funkcionális képességeinek helyreállítása. Vizsgáljuk meg a következő lépéseket:

Fontos: az étrend javarészt gabonaipari termék + zöldség és főzelék, gyümölcs, tej, tejtermék. Napi 1,5-2 l folyadék szükséges.

Ajánlott, hogy naponta 80-100 gramm fehérjét fogyasszunk, ennek körülbelül a felét pedig állati forrásokból érdemes biztosítani.

Fontos megjegyezni, hogy a húsok fogyasztásakor elengedhetetlen a zsíros részek és a bőr eltávolítása. Tejből és tejtermékekből mindig a zsírszegény változatokat érdemes választani. A májgyulladásokra való tekintettel az aminosav-összetétel is kiemelt jelentőséggel bír, ezért a túró, tojásfehérje és a sajtok rendszeres fogyasztása különösen fontos lehet.

Javasolt napi bevitel max. 50-70 g, a napi energiaszükséglet 30%-át ne haladja meg. Általános szempont a növényi olajok és zsiradékok, margarinok használata. Ami nem javasolt:

Májgyulladásban és utána emelkedik a vitaminszükséglet, tehát ezt állandó jelleggel pótolni kell. Gondoljunk arra, hogy a C-vitamin a főzés, sütés során elbomlik! Sok saláta, zöldség, gyümölcs fogyasztandó.

Ásványi anyagok: főként a kalcium, magnézium, cink és vas pótlandó (kalcium: tej, magnézium: teljes kiőrlésű gabonák, cink: húsok, belsőségek, vas: máj, húsok, tojássárgája, sötétzöld főzelékek).

Az idült májgyulladás esetén az étrend alapelvei lényegében megegyeznek az egészséges táplálkozás irányelveivel, viszont bizonyos tápanyagok bevitelét célszerű növelni a gyógyulás elősegítése érdekében.