Magyarország ismételten gátat vetett az EU Izraellel kapcsolatos fellépésének, ezzel újra a kerékkötők sorába állt.
Mostantól minden, a Hetek nyomtatott kiadására előfizető olvasónk számára egy különleges ajándékot kínálunk: online előfizetést is biztosítunk! Ennek köszönhetően már csütörtökönként hozzáférhetsz a legfrissebb lapszámhoz, valamint a teljes archívumunkhoz is. További információkért keresd fel a Hetek újságot vagy látogass el a https://www.hetek.hu/elofizetes weboldalra!
Az Európai Unió áttekinti az Izraellel fennálló politikai és gazdasági kapcsolatokra vonatkozó megállapodását, reagálva a gázai helyzetre - jelentette be Kaja Kallas, az unió külügyi biztosa, kedden a brüsszeli külügyminiszteri találkozó után. Kallas hozzátette, hogy a felülvizsgálatot "erős többség" támogatta a résztvevők körében.
A Reuters értesülései alapján az Európai Unió 27 tagállamából 17 kifejezte támogatását a Casper Veldkamp holland külügyminiszter által indított felülvizsgálati eljárás iránt. Ennek célja annak megállapítása, hogy Izrael eleget tesz-e a megállapodás emberi jogi záradékának.
A szigorú intézkedéseket legfőképpen az váltotta ki, hogy Izrael egy időre megtiltotta a segélyszállítmányok belépését az övezetbe, miközben elindította "Gedeon szekerei" elnevezésű katonai műveletét, amelynek célja a Hamász teljes megsemmisítése volt.
A gázai éhezésről szóló vádakat részben aláássa az a tény, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatal, amely a konfliktus kezdetétől fogva folyamatosan figyelmeztetett az éhínség lehetőségére, minden egyes későbbi jelentésében hangsúlyozza, hogy...
"A várakozásaink nem teljesültek, éhezés nem volt és jelenleg sincs, de a jövőben elképzelhető, hogy kialakulhat."
Nemes Dániel, az Izrael-szakértő, Facebook-posztjában figyelemfelkeltően rámutatott, hogy a Gázába a háború kezdetétől a tűzszünet beálltáig napi átlagban 3.004 kcal élelmiszer érkezett, beleértve a csecsemők szükségleteit is. Ezzel szemben a tűzszünet időszakában fejenként több mint 160 kg élelmiszer jutott a lakosságnak, ami a WFP (ENSZ Élelmezési Világprogram) ajánlása szerint elegendő 7-8 hónapra.
A Walla izraeli hírportál értesülései szerint az ügy csupán felülvizsgálatra korlátozódása, ahelyett, hogy a kapcsolatok teljes megszakításához vagy súlyos szankciók bevezetéséhez vezetett volna, mögött intenzív izraeli diplomáciai tevékenységek állnak.
Simone Rodan-Benzaquen, az Amerikai Zsidó Bizottság európai szekciójának ügyvezető igazgatója a JNS-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet alapján az Európai Unió és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálatára tett kísérlet "úgy látszik, hogy nem fog sikerülni".
A cél az volt, hogy egyértelmű üzenetet juttassanak el az izraeli kormánynak: meg kell felelnie Európa elvárásainak.
- tette hozzá, aki kritizálta, hogy az Európai Unió "nem gyakorol semmilyen nyomást a Hamászra és a palesztinokra".
A felülvizsgálatot ellenzők sorában található Jan Lipavsky, a cseh külügyminiszter, aki azt javasolta, hogy az Európai Unió kezdeményezzen tárgyalásokat Izraellel, hogy közvetlenül átbeszélhessék az aggasztó kérdéseket.
Kallas bejelentette, hogy az unió már előkészítette azokat a szankciókat, amelyek Júdea és Szamária zsidó lakosait érintenék, azonban egy tagállam megakadályozta ezek végrehajtását. A Reutersnek nyilatkozó diplomáciai források információi szerint ez a tagállam nem más, mint Magyarország volt.
Az izraeli külügyminisztérium határozottan visszautasította Kallas és az Európai Unió által megfogalmazott kritikákat.
Kedden az Egyesült Királyság leállította a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Izraellel, és szankciókat vezetett be a Júdeában és Szamáriában élő zsidó közösségek ellen. Ezen a héten hétfőn Kanada, az Egyesült Királyság és Franciaország közösen adtak ki egy nyilatkozatot, amelyben határozottan elítélik a gázai hadműveleteket, és arra szólítanak fel, hogy hozzanak létre egy palesztin államot.
