Lázár János mintha nem értené a NER működését, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A G7 cikke részletesen elemzi a gazdasági rendszer sajátosságait és működési mechanizmusait, amelyek körül sokan felteszik a kérdést: vajon valóban ennyire tájékozat
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, "egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak".
Miért van ennek kiemelt jelentősége? Az építőipari közbeszerzésekről régóta elterjedt nézet, hogy komoly korrupciós problémákkal küzdenek. Éppen ezért elengedhetetlen lenne részletesen megvizsgálni, hogyan áramlik a pénz a különböző folyamatokon keresztül, és hogy hol, illetve mennyi összeg tűnik el a rendszerben.
Felülnézet: Az építőipar hagyományosan úgy alakult, hogy a megbízást elnyerő vállalatok gyakran osztották tovább a feladatokat alvállalkozóknak, részben vagy teljes egészében. Az utóbbi másfél évtizedben azonban ez a gyakorlat még inkább felerősödött, és egyre szembetűnőbbé vált.
Számok tükrében: mindez azt jelenti, hogy az elérhető adatok szerint az építőipari nyereség jelentős része nem a multinacionális vállalatokhoz kerül. Ezek a cégek általában alacsonyabb nyereségmutatókkal rendelkeznek, mint az iparág átlagos teljesítménye.
Milyen perspektívák tárulhatnak elénk? Az eddigiek tükrében meglepő volna, ha valóban életre kelne egy ilyen jogszabály, és az érintett adatok nyilvánossá válnának. Ez ugyanis nem csupán a külföldi vállalatok számára jelentene kihívást, hanem főként azoknak a NER-es milliárdosoknak, akik politikai kapcsolataikat pénzügyi előnyökre váltják, és akik számára ez a helyzet igencsak zavaró lenne.
