Rejtett ízek: híd a látók és látássérültek között Egy különleges vacsora, ahol a tapintás és az illatok világa dominál. Egy este, amikor a látás nem játszik szerepet, és a résztvevők felfedezhetik az érzékeik határait. Ez az esemény nem csupán egy étkezé
Megindító és tanulságos élményben lehetett részük azoknak, akik szerdán este részt vettek a Spaletta étteremben rendezett Láthatatlan vacsorán. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének szemléletformáló rendezvényén ezúttal partnereik, támogatóik és a sajtó képviselői próbálhatták ki, milyen is vaksötétben elfogyasztani egy három fogásos menüsort. A vacsorán megemlékeztek Hencz Andrásról, az egyesület közelmúltban elhunyt elnökéről is.
A Láthatatlan vacsora szerdán este a Spaletta étteremben egyperces néma csenddel indult, amely mély tiszteletet tanúsított a közelmúltban váratlanul elhunyt Hencz András, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke iránt. Hencz András élete során mindig a sorstársai támogatására és segítésére összpontosított. Tusori Nikoletta, az egyesület alelnöke, a megemlékezés során szívhez szóló szavakkal idézte fel a közösség számára óriási veszteséget jelentő elnök emlékét.
Egyesületünk szívét és lelkét képezte, ő volt a mozgatórugó, aki mindig a csapat mellett állt. Az általa végzett munka, a rendíthetetlen kitartása és elhivatottsága örökké velünk marad. Olyan példaértékű figura, akire a jelen és a jövő generációi is bátran támaszkodhatnak - hangsúlyozta az alelnök.
Tusori Nikoletta kiemelte, hogy az egyesület legfontosabb feladata Hencz András szellemiségének továbbvitele. A vacsorán jelen volt Pászti András, a Gondoskodó Város Bizottság elnöke is, aki beszámolt az egyesület és az önkormányzat közötti példaértékű együttműködésről, valamint az esemény tudatformáló hatásáról is.
A köszöntők után egy közvetlen beszélgetés vette kezdetét, ahol a jelenlévők megoszthatták tapasztalataikat. Az egyesület tagjai egy-egy megható történetet meséltek el arról, hogyan vesztették el látásukat, és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a krízishelyzet után. Beszámoltak arról is, hogyan találtak újra magukra, és hogyan építették újjá az életüket lépésről lépésre. Olyan eszközökről és szervezetekről is szó esett, amelyek támogatták őket a független közlekedés és a mindennapi élet kihívásainak leküzdésében, valamint arról, milyen fontos szerepet játszott a közösség és a baráti kapcsolatok a gyógyulásukban.
Tercsi Lajosné, közismert nevén Marcsi, igazi inspirációt jelent a látássérültek közösségében. Hatvanadik születésnapjáig gyengénlátóként élt, de ezután teljesen megvakult. A rehabilitációs program segítségével azonban sikeresen elsajátította az önálló közlekedést bizonyos útvonalakon, és mesterien bánik az okostelefonjával. Ezt az esemény keretein belül is megmutatta, lenyűgözve a résztvevőket. Ráadásul a tagok szerint ő készíti a legfinomabb almás pitét is, ami még inkább növeli a népszerűségét a közösségben.
A jelenlévők számára különleges élmény volt megismerni Fekete Attilát, aki egy tragikus autóbaleset következtében 40 éves korában vesztette el a látását. Az élet nehézségei ellenére Attila nem adta fel: zongorázni és énekelni kezdett, és azóta is rendszeresen fellép különböző rendezvényeken, ahol megosztja tehetségét a közönséggel. Az este végén pedig igazi érzelmi csúcspontot jelentett, amikor meglepetésként elénekelte Hencz András kedvenc dalát, ezzel sokak szívében könnyeket csalt elő.
Az interaktív beszélgetés után kezdődött el a Láthatatlan vacsora. Félhomályba borult az étterem különterme, a vendégek pedig szemkötőben fogyasztották el a három fogásos menüt. A látók is megtapasztalhatták, milyen nehéz megtalálni, felvágni, majd bekapni egy-egy finom falatot vaksötétben.
A különleges élményről az est végén meg is osztották tapasztalataikat. Tusori Nikoletta azzal zárta a vacsorát: a vendégeknek ez csak egy játék volt, de számukra maga az élet.
A KTV Kiemelő magazinjában részletesen bemutatjuk, miként élik mindennapjaikat a vakok és gyengénlátók, feltárva a kihívásaikat és a megoldásaikat.
