Közjogi ötletelés: Az állami jogi keretek kreatív újragondolása A közjogi ötletelés során a jogi szabályozás és a közigazgatás innovatív megközelítéseket keres, amelyek révén a társadalmi problémákra hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldások születhetnek.
Az egyik legégetőbb kérdés, amellyel a jövő évi kormányváltás után hatalomra kerülő ellenzék szembesül, az a független közjogi intézmények és vezetőik sorsa. A parlamenti választások kimenetele nem befolyásolja a ma már csupán névleg független intézmények működését és az őket irányító személyeket; függetlenül attól, hogy ki kerül a hatalom birtokába, a NER-hez hű apparátus tagjai megmaradnak pozícióikban - kezdve az államfőtől, a Kúria és a Gazdasági Versenyhivatal elnökén át, egészen a Médiatanácsig és az alapvető jogok biztosáig. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy ők a frissen alakult kormányt nem a jogszabályok által megkövetelt pártatlansággal, hanem NER-es megbízatásaik alapján fogják kezelni: minden lehetséges eszközzel akadályozni fogják működésüket. Az ő eltávolításukhoz nem csupán kétharmados többség szükséges, hanem jogi indokok is, hiszen a jogállamot nem lehet (vagy legalábbis nem etikus) jogállamellenes módszerekkel helyreállítani.
A Fidesz, amely nem ismer gátlásokat, a 2010-es évek elején számos trükköt alkalmazott, hogy megszabaduljon a számára kellemetlen vezetőktől. Például Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mandátuma lejárta előtt került eltávolításra, amikor az LB-t átnevezték Kúriává, és új elnököt választottak a pozícióra. Hasonló sorsra jutott Jóri András, az adatvédelmi biztos, akinek posztját megszüntették, majd helyette megalakították a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amelynek élére új vezetőt neveztek ki. Később mindkét intézkedés jogellenességére derült fény, és a magyar állam végül kártalanította őket.
A Fidesz 2011-es reformjai jelentősen átalakították az Alkotmánybíróság (Ab) feladat- és hatáskörét. Az intézmény elfoglalásának egyik módszere az volt, hogy a korábbi 11 fős létszámot 15-re emelték, így a négy újonnan kinevezett bíróval a Fideszhez hű tagok kerültek többségbe. Azóta folyamatosan a Fidesz által kijelölt személyeket választották a testületbe, így ma már mind a 15 alkotmánybíró Orbán Viktor politikai táborához kötődik. Polt Péter nyáron történt alkotmánybíróvá és később Ab-elnökké választásával a Fidesz biztosította, hogy ez a helyzet a jövőben is fennmaradjon. Hatalomváltás esetén az Alkotmánybíróság jelentős szerepet játszhat egy új kormány működésének megnehezítésében, hiszen könnyedén élhet a Fidesz-kormányok alatt alig használt normakontroll jogkörével, és rendszeresen nyilváníthatja alkotmányellenesnek az újonnan bevezetett jogszabályokat.
Számos javaslatot hallottunk arra, hogyan lehetne elkerülni egy ilyen helyzet kialakulását. Az egyik szélsőséges lehetőség az, hogy az új parlament a jelenlegi 15 fős taglétszámot 31 főre emelné, így az újonnan megválasztott, a kormányhoz hű 16 tag a többséghez juthatna az Alkotmánybíróságban. Ez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha kétharmados többség állna rendelkezésre, és ez sem jogszerű, sem tisztességes lépésnek nem minősülne. Egy másik alternatíva, hogy ha az Alkotmánybíróság csak egyszerű többséggel működik, akkor annak költségvetését nullázhatnánk le: talán így elveszítenék kedvüket a bíráskodás iránt. Ezzel összefüggésben reagálhatott a Fidesz a héten, amikor benyújtott egy bizottsági indítványt, amely a jövőbeli kormánytöbbségtől való erősebb anyagi és gazdasági függetlenséget biztosítana az Alkotmánybíróság számára.
Kétséges persze, hogy mire mennek vele, ötletekből, mint láttuk, ellenzéki oldalon sincs hiány.
