Nyáron a férfiak szakálla könnyen koszosabbá válhat, mint egy elhanyagolt WC-csésze.
A szakáll az utóbbi évtizedekben újra a férfidivat középpontjába került, hiszen markáns, karakteres megjelenést kölcsönöz a viselőjének. Természetesen csak akkor vonzó, ha ápolt és gazdag. De vajon tényleg szükséges divatból szakállat növeszteniük a férfiaknak? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a toka takarásának egészségügyi kockázatai is lehetnek, főleg a forró nyári napokon?
Hosszasan lehetne fejtegetni, mi mindent takar a férfiasság látható megjelenése. Az erő és izomzat, a magasság, a nagy lábméret, a dús hajkorona, vagy akár a férfi hormonok hatására kialakuló kopaszság is mind-mind ide tartozik. De nem feledkezhetünk meg a bajuszról és a szakállról sem, amelyek a férfiak privilégiumai egy bizonyos korig – ám ahogy telnek az évek, a nők is megkapják ezt a "kitüntetést", és a pelyhesedés már nem csupán a férfiak sajátja.
A XVII. század hajnalán Marco Antonio Olmo, az olasz gondolkodó, merész kijelentést tett: szerinte az áll és az ágyék között szoros összefonódás rejlik, és a férfiak arcszőrzete a nemi erő kifejeződése. E gondolatot később Charles Darwin, a szakállas és kopaszodó tudós, továbbfejlesztette, hangsúlyozva, hogy a férfiak arcszőrzete nem csupán esztétikai kérdés, hanem evolúciós szempontból is kedvező, mivel a szakáll képes vonzani a női figyelmet.
Christian Bromberger antropológus megfogalmazása szerint „az arcszőrzet a legszembetűnőbb jele a nemi hovatartozásnak”. Nem véletlen, hogy a dús szakállak és bajuszok régóta az erő és férfiasság szimbólumai voltak – elég, ha Sámson bibliai alakjára gondolunk. A testszőrzet évszázadokon át az állatiasság és a szexuális agresszivitás kifejeződésének számított, ami miatt a férfiak büszkén viselték, míg a nők igyekeztek eltakarni azt. Érdekes, hogy a kriminológia világába is betüremkedik ez a téma: Arthur Schopenhauer német filozófus 1851-ben a rendőrségtől a szakállak betiltását követelte, mivel az ő szemében a szakáll „fél álarcnak” számított.
Hát csoda-e, ha Amerikában néhány éve heves viták robbantak ki arról, hogy a rabok viselhetnek-e szakállat? Hiszen ezzel akár mini fegyvereket vagy a szőkítéshez szükséges eszközöket is elrejthetnek. Persze, nem ez volt az első eset, hogy a szakáll és a rejtett identitás összefonódott: Napóleon unokaöccse, Louis például egy francia erődből úgy szökött meg, hogy leborotválta fő ismertetőjegyét, a szakállát, és alkalmazottnak adta ki magát.
A férfiak gyakran büszkén hirdetik dús arcszőrzetüket, mintha ezzel hódolnának a természet koronázott mivoltának. Hiszen mi lehetne meggyőzőbb bizonyíték a férfiasságra, mint a borosta, a körszakáll, a kackiás bajusz, a kecskeszakáll vagy akár a lenyűgöző, dús szakáll, amit Hugh Jackman is népszerűsített a Farkas-filmek révén? Ám érdemes megfontolni, hogy e mutatós arcszőrzet mögött talán rejtőznek olyan titkok, amelyek nem mindig ártalmatlanok.
Az emberi bőr egy lenyűgöző ökoszisztéma, ahol milliárdnyi mikroorganizmus – baktériumok, gombák és vírusok – talál otthonra. Az arcszőrzet nem csupán díszítő elem, hanem segít a mikrobiális közösség szaporodásában is. Számos részletes kutatás kimutatta, hogy a szakáll sűrű és változatos mikrobiális összetétellel rendelkezhet, ami nem feltétlenül garantálja a tisztaságot. Egyes vélemények szerint a szakállban található baktériumok száma meghaladhatja azt, ami egy WC-csészében megtalálható. Felvetődik tehát a kérdés: valóban egészségügyi kockázatot rejthet magában a szakáll?
A szakállban, különösen a forró nyári napokon, igazi kis mikroklíma alakulhat ki, ahol a hőség és a páratartalom ideális körülményeket teremt a mikrobák számára. Ezt a környezetet tovább fokozza a szennyeződések jelenléte, amelyek gyakran a büszke szakálltulajdonosok kezeiből kerülnek oda. A Washington Post cikke szerint a szakállban élő mikroorganizmusokról már öt évtizede folynak kutatások. Egy emlékezetes kísérlet során, 1967-ben, mikrobiológusok baktériumokkal kezelték a kísérleti alanyok szakállát, és meglepő eredményeket kaptak: a szappanos víz elleni tisztítás után is sok baktérium megmaradt az állszőrzetben.
Az arcszőrzet mikrobiomja képes túlélni a tisztítószerek hatását, ami aggodalomra adhat okot a szakállas férfiak körében. Hiszen, ha a szőrmés felület ilyen potenciális baktériumtárolónak számít, akkor könnyen hordozhat fertőzéseket is. Azonban a hosszú évtizedeknyi félelem után, egy korábbi kutatás nyomán, a kedélyek némileg megnyugodtak, mivel a vizsgálatok nem mutattak ki lényeges eltéréseket a sima és a szőrös arcú emberek baktériumflórája között.
Egy 2014-es kutatás során a szakállas és borotvált férfiak baktériumflóráját vizsgálták, és megállapították, hogy a szakállal rendelkező egyének esetében alacsonyabb a Staphylococcus aureus baktérium jelenlétének valószínűsége. Ez a baktérium, amely gyakran súlyos, életveszélyes betegségeket idézhet elő kórházakban és más egészségügyi környezetekben, különösen aggasztó lehet. A felfedezés arra utal, hogy a szakáll nem csupán divatos kiegészítő, hanem esetleg védelmet is nyújthat a fertőzésekkel szemben.
2018-ban tovább ment a szakáll-vizsgálat: az emberi arcszőrzet és a kutyaszőrzet mikrobáit hasonlították össze a biológusok. Kiderült, hogy a szakáll lényegesen több mikrobát hordoz, mint a kutyaszőr, beleértve potenciálisan patogén baktériumokat is. De vannak más eredménnyel záruló vizsgálatok is. Néhány éve a csupasz és szőrös egészségügyi dolgozókat analizálták baktériumok szempontjából és kiderült, a szakállasok arcán több baktérium volt, mint sima bőrű kollégáikén. A szakáll valóban hordozhat parazitákat, vagy bőrfertőzések baktériumait (az ótvarét például), és ha tulajdonosa nem figyel eléggé a higiéniára, vagy esetleg beteg személlyel érintkezik hosszasan, rendszeresen, akkor valóban fennáll a fertőzésveszély.
A faggyú, az elhalt hámsejtek, az ételmaradékok és a szennyeződések felhalmozódása irritációt okozhat a bőrön, és elősegítheti a gombák és baktériumok elszaporodását. A megfelelő szakállhigiénia azonban távol tarthatja ezeket a problémákat. Jason Momoa követői naponta ápolják szakállukat és arcukat, hogy megszabaduljanak a szennyeződésektől, faggyútól, allergénektől és elhalt hámsejtektől. Ezzel nemcsak a bőrük egészségét védik, hanem a mikrobák elszaporodásának is gátat vetnek.
A bőrgyógyászok hangsúlyozzák a szakáll hidratálásának fontosságát, hogy elkerüljük a szárazságot. Ezen kívül ajánlott rendszeresen kifésülni, mivel ez nemcsak felfrissíti a szőrszálakat, hanem segít eltávolítani a szennyeződéseket is. Érdemes időnként megkurtítani a szakállt, ami hozzájárul ahhoz, hogy szebb, egészségesebb és dúsabb legyen az áll büszke ékessége.
