Szerezzünk egy újabb szabadnapot a karácsonyfa alatt, hogy még több időt tölthessünk az ünnepi varázslatban!

A Kúria jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, így lehetőség nyílik népszavazásra arról, hogy december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítsák. Az NVB már májusban támogatta a Jobbik Magyarországért Mozgalom népszavazási kezdeményezését, indoklásuk szerint a javasolt kérdés összhangban áll a népszavazási törvénnyel. Két egyén azonban jogszabálysértésre hivatkozva kérte az NVB döntésének felülvizsgálatát a Kúriánál, ám a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezés nem veszélyezteti a jogbiztonságot, így a Kúria helyben hagyta az NVB határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik megkezdheti az aláírásgyűjtést, és ha elegendő aláírást sikerül összegyűjteniük, akkor kiírhatják a népszavazást a kérdésben.

December 24-e, azaz Szenteste napja Magyarországon hivatalosan sosem volt munkaszüneti nap, de a társadalmi és politikai diskurzusban többször is felmerült, hogy munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani.

Évek alatt többféle előzmény, kezdeményezés és gyakorlat kapcsolódott hozzá. Már a szocializmus idején is gyakori volt, hogy december 24-én sok munkahelyen rövidített munkaidőt rendeletek el, bár ez nem volt törvényben rögzítve. Később, a rendszerváltás után is sok helyen délután már nem dolgoztak, vagy szabadságot adtak ki a dolgozóknak ezen a napon.

Az elmúlt évtizedekben többször előfordult, hogy december 24-ét "ledolgozós szombat" terhére pihenőnappá nyilvánították, ami azt jelentette, hogy ha például péntekre esett, azt a napot egy korábbi szombattal pótolták. Ehhez minden alkalommal a kormánynak eseti döntést kellett hoznia, rendeletben szabályozta a munkanapok cseréjét.

Az 1990-es évek végétől egészen a 2000-es évek elejéig számos törvényjavaslat született a Szenteste munkaszünetté nyilvánításáról, ám ezek rendre elmaradtak a szükséges többségi támogatástól. A Kereszténydemokrata Néppárt többször is próbálkozott e cél elérésével, de a Fidesz soha nem nyújtott aktív segítséget szövetségesének ebben a kérdésben. 2010 után egyre több civil szervezet, szakszervezet és politikai párt kezdte el hangoztatni a munkaszüneti nap megteremtésének igényét, hivatkozva a keresztény értékekre, a család jelentőségére és az ünnepi készülődés fontosságára. Ennek ellenére a szükséges politikai támogatás sosem állt össze az intézkedés mögött.

A Szenteste napjának kálváriáját akár meg is lehetett volna spórolni, ugyanis nem feltétlenül kell népszavazás ahhoz, hogy egy munkanapot ünnepnappá nyilvánítsanak. Ez jogalkotói hatáskörbe tartozik, az Országgyűlés egyszerű többséggel, törvénnyel dönthet arról, hogy bármely "hétköznapot" munkaszüneti nappá tesz, vagy sem.

Miért volt szükség arra, hogy ebben a helyzetben felesleges köröket fussunk a kezdeményezőkkel? Bencze Mátyás jogszociológus jogi érvekkel sem tudta alátámasztani a dolgot, hiszen - ahogyan ő is megjegyezte - bármikor lehet népszavazást tartani, amennyiben azt nem zárja ki az alkotmány vagy a népszavazásokra vonatkozó törvény valamelyik passzusa. Most, hogy a Kúria zöld lámpát adott a Jobbik javaslatának, valójában semmi új nem történt; a helyzet ugyanolyan, mint korábban: először is össze kell gyűjteni a szükséges 200 ezer támogató aláírást, majd pedig meglátjuk, mi következik...

Az, hogy a mostani "bonyolult" belpolitikai helyzetben milyen magasabb rendű érdekek munkálhatnak a karácsonyi ünnepeket megelőző december 24-i munkaszünet támogatása vagy újabb elgáncsolása mögött? A jogszociológus kutató szerint abban alighanem a közelgő választási nagyüzemnek is lehet némi szerepe. Már az is érdekes, hogy a Kúria miért hagyta jóvá a kezdeményezést, amikor nyilvánvaló, hogy a Fidesz ezúttal sem lelkesedik az ötletért. Ha a kormányzatnak nem volna valamilyen politikai szándéka az újra előkerült népszavazási "játékkal", akkor hozhatott volna a kormánypárt valamilyen egyértelmű döntést, de nyitva hagyták a kérdést azzal, hogy az "emberekre" bízzák, lesznek-e kétszázezren, akik hajlandóak támogatni egy kis pártot, vagy már az utcán, az aláírásgyűjtő pultoknál, elbukik a javaslat?

Más a helyzet, ha ez a népszavazási kezdeményezés valójában egyfajta üzenet a kormánypártoktól eltávolodott támogatóik számára: mi már többször is hangsúlyoztuk, hogy minden egyes elmaradt munkaóra vagy munkaszüneti nap súlyos következményekkel jár a gazdaságra nézve, ám a kormány nem ragaszkodik minden egyes forinthoz. Hát legyen, döntsön a nép! Ha ez tényleg a "nagy terv", akkor valószínűleg ősszel, az aláírásgyűjtés esetleges kudarca után fogják bejelenteni, hogy engednek a nyomásnak.

Van e mögött valamilyen felelősségáthárítás is? Nem lehet kizárni, hiszen a kormány ki van szolgáltatva az autó- és akkumulátorgyárak, a külföldi termelőüzemek nyomásának. A Jobbiknak kevésbé fáj, ami a kormánynak igen, az ő szemükben ennél nyomósabb érv, örömet okozni a "népnek", véli Bencze Mátyás.

A 2011-es új Munka Törvénykönyve elfogadásakor is felmerült a javaslat, de végül akkor sem került be az új jogszabályba munkaszüneti napként. 2017-ben a civil szervezetek és magánszemélyek ismét nekifutottak a népszavazás kiírásának, de ezek a kezdeményezések nem jutottak el az érvényes aláírásgyűjtésig sem, noha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatná az újabb karácsonyi szabadnapot. Minden alkalommal a kormányzati álláspont erősebb volt: azzal érveltek, hogy gazdasági okok miatt nem célszerű új munkaszüneti napot bevezetni, hiszen az csökkenti az éves munkanapok számát, és ezzel a GDP-t is.

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke megérti a kormány álláspontját, még ha az ellentétes is a szakszervezetek korábbi kezdeményezésével. Tíz évvel ezelőtt a szakszervezetek egy népszavazási aláírásgyűjtésbe fogtak, amelynek célja az volt, hogy a kereskedelmi dolgozókat megóvják a karácsonyi vásárlási őrülettől, és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy ne kelljen decemberben ledolgozniuk a fontos szombati napokat az ünnepi készülődés során. "Akkor sikerült elég támogatót gyűjteni, még a munkáltatói oldalról is, de Orbán Viktor, szokásához híven, gyorsan közbeszólt: bejelentette, hogy a kormány december 24-e helyett Nagypénteket nyilvánít ünnepnappá. Ezzel a karácsonyi pihenőnap ötlete gyakorlatilag elhalt, akárcsak korábban a vasárnapi nyitvatartás javaslata" - fogalmazott Székely.

Milyen gazdasági következményekkel járhatna az ipari termelés szempontjából a december 24-i fél munkanap elmaradása? A szakszervezeti vezető úgy véli, hogy ez a kiesés nem jelentős veszteséget. Valójában sok munkahelyen, még mielőtt hivatalos döntés születne, olyan munkarendeket alakítanak ki az év végén, amelyekbe a szóban forgó négy óra könnyedén beleillik. "Már csak azt is kiszámoltuk – teszi hozzá –, hogy hazánk az európai átlaghoz viszonyítva meglehetősen szegényes a fizetett ünnepnapok számát illetően, jóval az átlag alatt állunk. Ha egy újabb piros betűs ünnepnapot bevezetnének, az sem okozna drámai helyzetet. Sokkal inkább a Karmelitában lenne aggasztóbb a helyzet, ha mégis összegyűlnének a szükséges aláírások. Nem lennék meglepve, ha ilyenkor a Fidesz, ahogy azt már megszokhattuk, igyekezne lépést tartani: jó, legyen akkor még egy ünnepnap! Ezzel pedig kiszorítaná a "népakarat" erejét, ugyanakkor a kezdeményező ellenzéki párt sem nyerne túl sok támogatást a választók szemében."