Jókai öröksége Eperjesen: friss perspektívák a nemzeti identitás és a történelmi gondolkodás vizsgálatában Eperjes városa, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának, Jókai Mórnak az emlékét őrzi, és új lehetőségeket kínál a nemzeti identitás valamint


Kép: Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete.

Október 16-án és 17-én az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete egy különleges tudományos konferenciát hívott életre, melynek címe: „Jókai öröksége - Történelemszemlélet és nemzeti identitás Jókai életművében”. A kétnapos rendezvény célja az volt, hogy Jókai Mór sokoldalú és gazdag életművét a kortárs irodalomtudomány keretein belül új megvilágításba helyezze. A konferencia során arra törekedtek, hogy felfedezzék a recepció- és értelmezéstörténet olyan aspektusait, amelyek eddig a kutatások során háttérbe szorultak, így gazdagítva a Jókai életművéről folyó diskurzust.

A konferencián rangos kutatók vettek részt, az előadásokat pedig intenzív, több szempontú szakmai párbeszéd kísérte.

Szilágyi Márton megnyitóbeszédében kiemelte Jókai életművének kanonikus jelentőségét és azt a kulcsszerepet, amelyet a nemzeti kulturális emlékezetben betölt. Ezen túlmenően hangsúlyozta azokat az értelmezési folyamatokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy az oeuvre a 21. századi tudományos diskurzusban is relevánsnak számítson.

A csütörtöki program előadásai gazdag palettát kínáltak a tematikus és poétikai megközelítések terén. Kusper Judit a Jókai által megálmodott hősfigurák dekonstrukcióját tűzte ki célul, miközben ironikus fényben tálalta a hősi narratívák újraértelmezését. Császtvay Tünde a nemzeti identitás, a családeszmény és a regénypoétika közötti összefüggések finom szövedékét elemezte, míg Gintli Tibor az író mítoszteremtő narrációs technikáira összpontosított, feltárva azok mélyebb rétegeit.

Kása Péter előadásában a Szomorú napok keleti lázadásának reprezentációs stratégiáit elemezte részletesen. Szilágyi Márton a Nincsen ördög ontológiai kérdéseit új fényben tálalta, míg Radics Rudolf a gasztronómiai reprezentációt kutatta, amely Jókai világának poétikai és kulturális sajátosságait tükrözi. Ajkay Alinka pedig a költői szövegek kevésbé feltárt aspektusaira irányította a figyelmet, így gazdagítva a költő életművének megértését.

A délutáni blokk a társadalomtörténet és a recepciótörténet izgalmas kérdéseit tette a középpontba. Fülöp Dorottya Jókai és Nagy Bella házasságának antiszemita diskurzusban való elhelyezkedését elemezte, míg Szalisznyó Lilla az író színházi ünnepségeken betöltött szerepének performatív vonásaira irányította a figyelmet. Mizsur Dániel Jókai karakterét Krúdy prózájában vizsgálta intertextuális szempontból, míg Radnai Dániel Eötvös Károly Jókai-értelmezésének történeti jelentőségét taglalta. A nap végén lebonyolított vita az előadások során felmerült közös kérdések és értelmezési keretek feltérképezésére irányult.

A pénteki program a nemzetközi recepció és a nyelvi-poétikai jelenségek irányába nyitott, hangsúlyosan interdiszciplináris megközelítésben. Gintli Tibor elnökletével Mészáros Andor Ákos a cseh recepció dinamikáját, Ábrahám Barna a szlovák és román értelmezési horizontokat, Fodor Áron pedig a Rudé Právo pártlap diszkurzív Jókai-képét elemezte, ezzel a nemzeti irodalomtörténeti és a transznacionális nézőpontok közötti átjárásokra is rávilágítva.

A kávészünetet követően Kusper Judit vezetésével Somogyi Magda a Jókai nőalakjainak névadási stratégiáit elemezte, míg Szili Katalin a Kőszívű ember fiai című mű párbeszédeinek narratológiai és nyelvészeti sajátosságait bontogatta. Laczkó Krisztina pedig az elbeszélő múlt konstrukciójának poétikai funkcióit világította meg. Ezen előadások egyértelműen tükrözték a nyelvészet és az irodalomtudomány között kialakuló termékeny párbeszédet.

A konferencia zárszavában Szilágyi Márton kiemelte, hogy...

Jókai életműve nem csupán a magyar irodalom egyik alappillére, hanem egy olyan gazdag és rugalmas kulturális, valamint poétikai világ, amely folyamatosan újraértelmezhető. Ez a sokoldalúság nemcsak a klasszikus irodalom kedvelői számára vonzó, hanem a modern tudományos diskurzusok számára is inspiráló kutatási lehetőségeket kínál.

A kétnapos konferencia gazdag előadásanyagával, a szakmai viták élénkségével és a különböző értelmezési irányok interakciójával világosan jelezte, hogy a Jókai-kutatás továbbra is dinamikus és élénk tudományos diskurzusnak számít. Az esemény során elhangzott előadások szerkesztett változata később tanulmánykötet formájában fog megjelenni.

A rendezvény megvalósítása a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően jött létre.

Related posts