Egy romániai tanárnő különleges módszert alkalmazott a puskázás megakadályozására: jelblokkolót használt. Azonban a megoldás nem várt következményekkel járt, mivel ezzel a vészhelyzeti segélyhívót is elérhetetlenné tette.

Miközben az oktatók jogosan küzdenek az online és offline csalások ellen, fontos, hogy törvényes és biztonságos technológiákat alkalmazzanak.

A digitális eszközök tömeges jelenléte új kihívások elé állítja az oktatási rendszereket szerte a világon. A vizsgákon történő mobiltelefonos csalás megelőzése sok helyen egyre nehezebb feladat, de a technológia bevetése nem mindig legális eszközökkel történik. Erre példa az a romániai eset, amelyben egy egyetemi tanár mobiltelefonos jelblokkolót használt a puskázás megakadályozására - jogsértő módon.

A Jászvásári Állatorvosi Egyetem egyik tanára a vizsgaidőszak alatt egy jelblokkoló készülék alkalmazásával próbálta megakadályozni, hogy a diákok mobiltelefonjaik segítségével csaljanak. Bár a szándék, hogy megőrizzék a vizsgák tisztaságát, dicsérendő, a módszer használata nem csupán etikai, hanem jogi szempontból is megkérdőjelezhető.

A Digi24 román hírcsatorna tudósítása alapján egy diák észlelte, hogy a telefonja nem működik a vizsgaterem közelében. Eddig több tanuló is jelezte, hogy a vizsgák során "teljesen eltűnik a térerő", és volt olyan eset is, amikor egy sürgősségi hívást sem tudtak indítani egy rosszullét miatt. A diák a nyitott ajtón át észrevette a teremben található eszközök antennáit, majd panaszt tett a román hírközlési hatóságnál (ANCOM).

Az ANCOM mérései megerősítették, hogy a helyszínen egy frekvenciazavaró berendezés működött, amely teljes mértékben leállította a mobilkommunikációt, beleértve a vészhelyzeti 112-es segélyhívót is. Noha a zavarás időközben megszűnt, a hatóságoknak nem volt lehetőségük a készülék lokalizálására, így a jogsértés ténye világosan megállapítható.

Az egyetem vezetősége megerősítette, hogy fegyelmi eljárást indított az oktatóval szemben, miközben az ANCOM akár 50 ezer lejes bírságot (körülbelül 4 millió forintnak megfelelő összeg) is kiszabhat az ügy kapcsán. Romániában - ahogyan a legtöbb uniós országban is - szigorúan tiltanak mindenféle mobilkommunikációs zavaróeszköz használatát, mivel ezek nemcsak a normál kommunikációt, hanem az életmentő rendszerek működését is komoly veszélynek teszik ki.

Az eset rávilágít arra, hogy az oktatásban alkalmazott technológiai eszközöknek szigorú szabályozásra van szüksége. Miközben a tanárok érthető módon próbálnak fellépni az okoseszközökkel való csalás ellen, a használt módszerek nem veszélyeztethetik mások biztonságát vagy alapvető jogait.

A helyzet nem egyedülálló: a jelblokkolók elsőre ígéretes megoldásnak tűnhetnek különböző helyzetekben, mint például vizsgák, tárgyalások vagy börtönök esetén. Azonban fontos megjegyezni, hogy sok országban, beleértve az EU-t is, a használatuk törvényellenes, mivel zavarhatják más, életfontosságú kommunikációs rendszereket, mint például a mentőszolgálatok, rendőrség, tűzoltóság és a légiforgalmi irányítás.

A technológiai fejlődés önmagában nem rossz dolog, de a célzott, etikus és jogszerű alkalmazás a kulcs. Az oktatási intézmények számos módszerrel élhetnek puskázás ellen, mint például a speciális vizsgaszoftverek (pl. Safe Exam Browser), az RF-detektorok a tiltott eszközök jelenlétének kiszűrésére, a digitális kamerás megfigyelés, a mobiltelefonok vizsga előtti leadása, vagy akár AI-alapú online proktorálás távvizsgáknál.

Ezek a megoldások nem korlátozzák a sürgősségi kommunikációs csatornákat, miközben hatékonyan csökkentik a csalások esélyét.

A jászvásári egyetemi eset tanulsága egyértelmű: a technológia nem használható fel az alapvető emberi és jogi normák megsértésére. A digitális jövő nem csupán egy eszköz, hanem felelősségteljes hozzáállást is igényel - főleg, amikor emberek biztonsága és jogai kerülnek veszélybe.