Az Egyesült Államok új irányvonalat képvisel az Európai Unióval szemben, és a háttérben Elon Musk valószínűleg elégedetten mosolyog.
A digitális szolgáltatásokról szóló, 2024-ben élesedett törvény "összeférhetetlen az amerikai szólásszabadság hagyományával" - mondta az FCC nemrég kinevezett elnöke.
Élesen bírálta az Európai Unió tartalommoderálási törvényét az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának (FCC) elnöke, Brendan Carr, mert az szerinte nem egyeztethető össze az amerikai szólásszabadság hagyományával, és fennáll a veszélye annak, hogy túlzottan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát - írja a Reuters.
Carr kifejezte aggodalmait a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act - DSA) európai kezelésével kapcsolatban. "Vannak bizonyos aggályaim ezzel a témával kapcsolatban" - nyilatkozta Carr, akit Donald Trump elnök 2024 januárjában nevezett ki az FCC vezetőjeként.
Carr véleménye szerint az Egyesült Államok technológiai cégei számára a DSA (Digitális Szolgáltatások Törvénye) betartása ellentétes a szólásszabadság amerikai hagyományával, valamint azokkal az elkötelezettségekkel, amelyeket ezek a vállalatok a vélemények sokszínűsége iránt vállaltak.
Az Európai Bizottság szóvivője határozottan elutasította Carr állításait, hangsúlyozva, hogy a DSA-val összefüggésben felmerült cenzúravádak teljesen alaptalanok.
"Digitális jogszabályaink célja az alapvető jogok védelme" - mondta Thomas Regnier szóvivő. "Mindannyian egyetértünk abban, hogy biztosítani kell az internet biztonságát, ahogy Vance alelnök is fogalmazott a párizsi csúcstalálkozón."
Trump korábban egy hivatalos memorandumban arra figyelmeztetett, hogy kormánya alaposan meg fogja vizsgálni a DSA-t (Digitális Szolgáltatási Törvény). Ezen a héten Carr, az amerikai technológiai szektor felelős személye, levelet intézett a techcégekhez, amelyben tájékoztatást kért arról, miként szándékoznak összeegyeztetni a DSA előírásait az amerikai szólásszabadság elveivel. Az érintett vállalatok - mint például az Apple, a Meta és az Alphabet - hétfőig kaptak időt a válaszadásra.
Az egyik lehetséges megoldás a geofencing, vagyis a tartalom régiónkénti korlátozása lenne, amely külön platformokat hozna létre az EU követelményei és az amerikai elvárások szerint.
Az FCC elnöke az elmúlt hónapokban a sokadik magas rangú amerikai tisztviselő, aki felszólalt az európai szabályozások ellen. Februárban JD Vance alelnök a párizsi mesterségesintelligencia-csúcstalálkozón "autoriter cenzúrának" nevezte a moderálást is magában foglaló törvényt. Vance arra figyelmeztetett: az amerikai technológiai vállalatok súlyos versenyhátrányban vannak Európában az "erőteljes szabályozás" miatt, amelyek "megfojtanak egy virágzó iparágat".
Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a DSA 2024-től hatályos, a legszigorúbb részeivel azok az online platformok és keresőprogramok szembesülnek, amelyeket az unió tizede, azaz legalább 45 millió EU-polgár használ - a közösségi média mellett a legnagyobb online piacterek, utazásszervezők, videómegosztók, vagy például az X, a Google Maps és a Wikipedia is ide tartozik.
Az ilyen platformok kötelesek gondoskodni arról, hogy az európai felhasználóik beleszólhassanak abba, mi alapján kapnak hirdetéseket és más tartalmakat, meg kell akadályozniuk, ha valaki visszaélne a rendszereikkel, és az európai gyerekeket tilos profilozniuk reklámozási céllal.
Az EU és az USA szabályozásának egyik legszembetűnőbb eltérése a platformok tulajdonosainak jogi felelőssége. Míg az Egyesült Államokban gyakran hivatkoznak arra, hogy ezek a cégek csupán közvetítők, az Európai Unióban a helyzet más. Itt ugyanis, ha a platform üzemeltetői tudomást szereznek illegális tartalomról, kötelesek lépéseket tenni, és nem bújhatnak el a felelősség alól.
Trump elnökségének központi témájává tette a szólásszabadság védelmét, és már hivatalba lépésének első napján rendeletet írt alá a "szólásszabadság helyreállításáról és a cenzúra megszüntetéséről".
Carr ezt a nézőpontot megerősítve így fogalmazott: "Trump elnök idejétől kezdve egészen a jelenlegi helyzetig, a kormányzat minden szintjén arra bátorítjuk a technológiai cégeinket, hogy hagyjanak fel az elmúlt évek során tapasztalt cenzúrákkal."
A DSA, amely egy éve hatályba lépett, célja, hogy biztonságosabbá és tisztességesebbé tegye az online környezetet azáltal, hogy a technológiai óriásokat nagyobb felelősségre vonja az illegális tartalmak - köztük a gyűlöletbeszéd és a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok - elleni fellépésben.
Február közepén Howard Lutnick kereskedelmi miniszter arról beszélt: Az Egyesült Államok kész "kereskedelmi eszközöket" bevetni az Európai Unió ellen annak szigorú ESG-szabályozása miatt.
Lutnick és Trump kifejezetten aggodalmukat fejezik ki a CSDDD direktíva, vagyis a fenntarthatósági közzétételi kötelezettség miatt. Ez a jogszabály arra kötelezi a nagyvállalatokat – legyenek akár európai székhelyűek, akár más országokban alapított cégek, amelyek az európai piacon működnek – hogy a következő évtől kezdődően részletes beszámolót készítsenek a saját és a beszállítói láncuk működésének átláthatóságáról. Ennek keretében bizonyítaniuk kell, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és elkerülik a környezetszennyezést.
A kereskedelmi miniszter a múlt hónapban republikánus szenátoroknak úgy fogalmazott: aggasztónak tartja, milyen mértékben befolyásolják a brüsszeli környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szabályozások az amerikai vállalkozásokat.
A kérdésre, hogy támogatna-e egy olyan végrehajtási rendeletet vagy jogszabályt, amely megtiltaná az amerikai cégeknek a CSDDD betartását, úgy reagált, hogy "örömmel vesz részt minden olyan kezdeményezésben", amely "segít elkerülni a túlzottan megterhelő szabályozásokat, amelyek hátrányosan befolyásolják az amerikai vállalatok működését".
