Honnan ered Trump erőteljes vámpolitikájának vonzereje? - Világgazdaság

Az amerikai elnök, Donald Trump, egy régi ismerőse, az Egyesült Államok 25. elnöke, William McKinley gazdasági stratégiáit próbálja újraéleszteni. Trump abban bízik, hogy az adócsökkentések révén elveszett költségvetési bevételeket legalább részben kompenzálni tudja a vámok emelésével. Ám érdemes megjegyezni, hogy McKinley számára sem bizonyult eredményesnek ez a megközelítés.
Donald Trump még a kampánykörútján meglepően gyakran emlegetett egy másik amerikai elnököt, a 123 éve halott William McKinley-t. Az ok: McKinley és Trump egyaránt erősen vonzódott a vámokhoz.
McKinley, aki 1896-tól 1901-ig vezette az Egyesült Államokat, az ultraprotekcionizmus híveként lépett be a Fehér Házba. Már elnöksége előtt sikeresen életbe léptetett egy jelentős jogszabályt, melynek következtében drasztikusan megemelték az importvámokat számos amerikai termék esetében.
Miért szereti Trump McKinley elnököt?
Trump jelenlegi gazdaságpolitikája szoros párhuzamot mutat elődje stratégiájával, hiszen középpontjában a vámtarifák alkalmazása áll.
- mondta Trump egy michigani kampányrendezvényen. Egy a Fox Businessnek adott interjújában szintén megemlékezett McKinley-ről, az Egyesült Államok 25. elnökéről "nagy vámpárti"-nak nevezte őt.
A Yahoo Finance-nek nyilatkozó történészek szerint azonban Trump néhány fontos dolgot nem vesz figyelembe, amikor McKinley gazdaságpolitikáját állítja követendő mintának. Így például azt, hogy a vámokon alapuló kereskedelempolitika hiányosságai már McKinley idején nyilvánvalóvá váltak, és elkezdett kialakulni a szabadkereskedelmi konszenzus, amely végül közel egy évszázadra - lényegében Trump színre lépéséig - kiszorította a vámokat a divatból.
„Tedd különlegessé a szövegedet!” - fogalmazott Robert Merry, McKinley életrajzírója egy nemrégiben készült interjú során.
Hódítsuk meg a szabadkereskedelem világát!
Merry véleménye szerint nem lehet vitás, hogy McKinley hírnevének alapját a protekcionista politika képezte, ám elnöksége végére kezdett felismerni a vámok korlátozott hatását. Rájött, hogy az Egyesült Államok gazdasági sikerei érdekében elengedhetetlen a szabadabb kereskedelem és a kölcsönösség kialakítása a globális kereskedelmi partnerekkel. (Érdekesség, hogy McKinley 1901-ben merénylet áldozata lett.) A magas importvámok azonban McKinley halála után is visszatértek az amerikai gazdaságpolitikába, például Herbert Hoover elnöksége alatt, amikor 1930-ban aláírta a híres Smoot-Hawley-vámtörvényt.