Helyi demokrácia a gyakorlatban: az önkormányzatok, a civil szervezetek és a szakértők nézőpontjából A helyi demokrácia szíve a közvetlen részvétel és a közösségi döntéshozatal. Az önkormányzatok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők a helyi közösségek érde
A K-Monitor véleménye szerint egy egészségesen működő demokráciában olyan politikai vezetők tevékenykednek, akiknek elszámoltathatósága garantált, és akik átlátható intézmények keretein belül dolgoznak. E politikai szereplők munkáját civil szervezetek figyelemmel kísérik, számonkérik és támogatják, míg az állampolgárok kellő informáltság birtokában aktívan részt vehetnek a döntéshozatal folyamatában. Az új önkormányzati ciklus kezdetén egy konferenciát szerveztünk, melyre e különböző érintetteket hívtuk meg, hogy közösen áttekintsük jelenlegi helyzetünket, kijelöljük a kívánt irányokat, és tanuljunk egymástól a jövőbeli együttműködés érdekében.
A 2019-2024-es önkormányzati ciklus számos kihívással nézett szembe: a Covid-járvány, a kormányzati megszorítások és az inflációs nyomás komolyan megnehezítették az önkormányzatok feladatainak ellátását. A kormány, ahelyett, hogy valós segítséget nyújtott volna, inkább korlátozta az önkormányzatok lehetőségeit adóelvonásokkal, helyi iparűzési adókedvezményekkel, valamint egyenlőtlenül elosztott rezsikompenzációval. Ezen kívül, a szolidaritási adóval bújtatott formában újabb terheket rótt az önkormányzatokra. Mindezek mellett a helyi hatáskörök további csorbítása és a kiemelt gazdasági övezetek, valamint beruházások helyi ellenőrzés alóli kivonása is hozzájárult a helyzet súlyosbodásához.
A konferencia résztvevői – köztük önkormányzati vezetők, képviselők, civil szervezetek képviselői és nemzetközi szakértők – egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a demokratikus viszonyaink megújítása kizárólag a helyi szintről indulhat el, az állampolgárok aktív bevonásával. Az "Ez a Minimum!" program, amelyet 2019-ben számos polgármester aláírt, ígéretes alapot teremtett az átláthatóság növelésére, azonban a megvalósítás mértéke elmaradt a reményektől. Azonban a részvételiség terén jelentős előrelépéseket mutattak be az elszántabb önkormányzatok, ahol az elmúlt években számos innovatív megoldást alkalmaztak. Különösen figyelemre méltóak a részvételi költségvetések, amelyek a legszembetűnőbb újítást jelentették e területen.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi években a várt demokratikus áttörés helyi szinten nem valósult meg, a sikeres példák még nem terjedtek el széles körben, inkább csak elszigetelt jógyakorlatok léteznek. A november 21-22-i konferencia célja többek között az volt, hogy hangsúlyosabbá tegyük ezeket a pozitív példákat, és friss inspirációval lássuk el azokat a városvezetőket, önkormányzati munkatársakat és civil aktivistákat, akik elkötelezettek a demokratikus viszonyok fejlesztése iránt.
Budapest esetében Karácsony Gergely főpolgármester a fokozatos szemléletváltás fontosságáról beszélt. A főváros egyre nyitottabbá válik a kooperációra és a civil kezdeményezések befogadására. Bár a változás folyamata lassú, Gergely sikeres tanulási folyamatnak minősítette az önkormányzat és a civil szereplők közötti viszonyt. E szereplők egyszerre igyekeznek kritikai hangot megütni a helyi hatalommal szemben, miközben szakmai támogatást kínálnak saját területükön.
Az átláthatóság terén elismerte a meglévő hiányosságokat, ugyanakkor a tervezett átláthatósági rendelet kapcsán hangsúlyozta, hogy eddig is kihívást jelentett olyan rendelettervezetet kidolgozni, amely mindenki számára elfogadható. Éppen ezért nem akar sietni a folyamatban; véleménye szerint a főváros eddigi működése már így is megfelelő átláthatósággal zajlott a meglévő szabályok és főjegyzői utasítások alapján. A közelgő ciklussal összefüggésben a főpolgármester külön kiemelte a honlapfejlesztés befejezését, célul tűzve ki az einfoszab.budapest.hu oldal tartalmának integrálását a fővárosi weboldalba. Emellett a közösségi költségvetés fejlesztését is szándékozik előmozdítani, javítva a részvételi arányt. Jelezte továbbá, hogy a lakógyűlések gyakorlatát szeretné folytatni, és a részvételiség kiemelt csatornájává kívánja tenni, akár évente több konzultáció lebonyolításával is.
A következő eszmecsere során a fővárosi frakciók képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy megfogalmazzák prioritásaikat. Az összes meghívott frakció közül végül négy képviselője vállalta a részvételt: a TISZA Párt frakcióját Porcher Áron és Barna Judit képviselték, a DK-t Keszthelyi Dorottya, míg az MKKP-t Nagy Dávid pártigazgató (egyben 4. kerületi képviselő) képviselte. A Podmaniczky Mozgalom frakcióját Gál József (LMP) képviselte. A résztvevők éles kritikát fogalmaztak meg a főváros átláthatóságával kapcsolatban, különös figyelmet fordítva az einfoszab oldalra. E véleményük szerint a weboldal nemcsak a korszerűség alapvető követelményeit nem teljesíti, hanem a határozatok és a közgyűlési anyagok közötti keresést is lehetetlenné teszi. Ráadásul, az előterjesztések egy része még mindig szkennelt PDF formátumban érkezik, ami jelentősen megnehezíti a munkájukat. A képviselők mindannyian hangsúlyozták, hogy mennyire lényeges a választók számára való elérhetőség. Ennek alapfeltétele, hogy az elérhetőségi információk nyilvánosan elérhetőek legyenek a honlapon, de ennél is fontosabb, hogy a képviselők minél több lehetőséget biztosítsanak személyes találkozókra a választóikkal.
A jövőre vonatkozó tervek és ötletek között felmerült a közmeghallgatások megreformálása és kiterjesztése, a rendelkezésre álló adatok hatékonyabb felhasználása (közadat portál létrehozása), egyablakos ügyfélszolgálat létrehozása, illetve a honlap olyan szemlélettel történő fejlesztése, hogy egy-egy ügyet a kezdeményezéstől vagy a döntéselőkészítéstől kezdve az elvégzett projekt teljesítésigazolásáig folyamatként láthassanak az állampolgároknak.
A konferencián részt vevő polgármesterek – Soproni Tamás (Terézváros), Rózsa András (Zugló) és Csőzik László (Érd) – kiemelték, hogy a személyes elérhetőség, a világos tájékoztatás és az őszinte válaszok kulcsszerepet játszanak az átláthatóság megteremtésében. Az "Ez a minimum!" programot hasznos iránymutatásnak tartják, viszont hangsúlyozták, hogy a valódi változáshoz elengedhetetlen a szemléletváltás és a mentalitás megújítása. Rózsa András különösen izgalmas kezdeményezését osztotta meg: Zuglóban pályázati úton civil szereplőket kívánnak bevonni az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba, ezzel erősítve a közösségi részvételt és a demokratikus ellenőrzést.
A diskurzus során a polgármesterek egyértelműen a közösségi részvétel fontosságát hangsúlyozták, különös figyelmet szentelve annak, hogy miként lehet az állampolgárokat aktívan bevonni a közös ügyeink intézésébe. A hatékony bevonást a tájékoztatás minőségének javításával kell kezdeni. Ennek érdekében számos innovatív megoldást javasoltak, például informális közmeghallgatásokat, utcafórumokat és többkörös döntéshozatali folyamatokat. A konzultáción túlmenően szó esett arról is, hogy miként lehet valódi döntési jogköröket adni az állampolgároknak. E célból a meglévő partnerségi egyeztetések szélesebb körű alkalmazása, ügydöntő szavazások bevezetése, valamint a közösségi gyűlések módszertanának alkalmazása tűnt ígéretes eszközöknek. A polgármesterek elkötelezetten tervezték, hogy ezeket a módszereket minél gyakrabban alkalmazzák a közeljövőben. Több vállalásukkal és elképzelésükkel azt kívánták hangsúlyozni, hogy megéri energiát fektetni a valódi részvételt biztosító megoldásokba, és nyitottan kérni a lakosok véleményét, akár a legnehezebb, konfliktusos kérdések kapcsán is.
A nemzetközi előadók gyakorlati példákon keresztül mutatták be az átláthatóság különböző aspektusait. Nejc Horvat a szlovén Danes Je Nov Dan és Tomáš Münzberger a cseh Oživení tagjai a közgyűlési dokumentumok átlátható és könnyen használható formában történő közzétételére hoztak jó példákat, hangsúlyozva a kereshetőség, az informatív elnevezések és az akadálymentesítés fontosságát. Visszatérő gondolat volt, hogy a honlapon közzétett információk általában azt a célt szolgálják, hogy a lakosok vissza tudják követni, ha valami probléma van, hogy milyen döntések vezettek ehhez a helyzethez - a számonkérés lehetősége pedig ösztönzi a felelős döntéshozói magatartást, így járulva hozzá a hatékony és korrupciómentes működéshez.
Romániai és lengyel példák világítottak rá arra, hogy a civil szféra és az önkormányzatok közötti együttműködés miként segíthet abban, hogy a lakosság alaposabb tájékoztatást kapjon, ezzel pedig aktívan részt vehessen az őket érintő döntésekben. Sorin Ionita, az Expert Forum képviseletében, a bukaresti távhőszolgáltatás példáján keresztül mutatta be, hogy a közszolgáltatások terén is alkalmazhatók innovatív tájékoztatási módszerek. Ezzel párhuzamosan Szymon Dubiel, a lengyel Sieć Obywatelska - Watchdog Polska szervezettől, a "közösségi erdők" kezdeményezésen keresztül illusztrálta, hogyan integrálható a lakosok gyakorlati tapasztalata a formális döntéshozói folyamatokba. Božena Stojić, a belgrádi Ministry of Space tagja, hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek kulcsszerepet tölthetnek be az állampolgári tudatosság növelésében és a várostervezési folyamatokba való bevonásban, még abban az esetben is, ha az önkormányzat nem mutat együttműködési hajlandóságot.
A panelbeszélgetés során, amely az átláthatóság mérése köré épült, világossá vált, hogy a közép-európai országokban számos civil szervezet foglalkozik átláthatósági felmérések készítésével, különböző módszerek alkalmazásával, de közös célok mentén. A rangsorolási mechanizmus nemcsak versenyt teremt, hanem tapasztalatok szerint hatékonyan ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy javítsák közzétételi gyakorlataikat. A résztvevők arra is kísérletet tettek, hogy azokat az önkormányzatokat kategorizálják, amelyek kiemelkedően teljesítenek ezen a téren. Megfigyelték, hogy a nagyobb önkormányzatok általában több erőforrással rendelkeznek az eredményes adatközzétételhez, ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy a kisebb települések is példamutatóan működhetnek az átláthatóság terén. Ebben az esetben a legfontosabb tényező gyakran egy elkötelezett polgármester vagy jegyző személye. A panelen részt vettek Michal Piško (Transparency International Slovakia), Alexander Kashumov (Access to Information Programme, BG), Tomáš Münzberger (Oživení, CZ), Nejc Horvat (Danes Je Nov Dan, SI), valamint Pósfai István (K-Monitor, HU).
A részvételiség és a demokratikus működés alapvetően nem létezhet egy aktív civil közeg nélkül, amely maga is igényli és elvárja a döntésekhez való hozzáférést. Ha ez a közeg hiányzik, akkor a részvételiséget célzó kezdeményezések könnyen csupán az önkormányzat legitimációs eszközeivé válhatnak, politikai kommunikációs trükkökké. A civil és az önkormányzati kapcsolatok azok a területek, ahol a demokratikus kultúra valóban fejlődhet. Itt a közvetlenül az állampolgárokkal napi kapcsolatban álló szereplők tapasztalatokon és gyakorlati eredményeken keresztül tudják bemutatni, hogy a közös ügyeinkbe érdemes és lehet beleszólni, valamint hogy a kompromisszumok tartósabb megoldásokhoz vezetnek. A konferencia második napja ezért a helyi, alulról jövő civil kezdeményezésekre helyezte a hangsúlyt, amelyek a részvételiség iránt érzéketlen hatalmi környezetben küzdenek azért, hogy a lakosok hangja meghallgatásra kerüljön, és hogy befolyásolhassák a közpolitikai döntéseket.
Az első panel a proaktív, közpolitikai alapú helyi érdekérvényesítés jelentőségét járta körül, különös figyelmet szentelve a K-Monitor "Közösen monitorozunk!" projektjének. E kezdeményezés célja, hogy vidéki városokban működő civil szervezeteket támogasson, lehetővé téve számukra, hogy a helyi közéletben tényalapú viták bontakozzanak ki. Ezek a diskurzusok nem csupán informális párbeszédként funkcionálnak; a kezdeményező civil csoportok ezeket az eredményeket a helyi döntéshozatalba is integrálhatják, így hozzájárulva a demokratikus folyamatok erősítéséhez és a közérdek védelméhez.
Az együttműködés öt különböző profilú civil szervezettel zajlott. Az Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen) a projektjének fő célja az volt, hogy bemutassák az önkormányzatnak: Debrecen főutcáján a Piac utcán számos kihasználatlan üzlet van. Ehhez önkéntesek segítségével végzett offline felmérés mellett a PartiMap alkalmazásunkat használták feltérképezésre, majd pedig a lakossági visszajelzések összegyűjtésére, az elkészült elemzést pedig a nyilvánossággal és az önkormányzattal is megosztották. A Dialóg Egyesület (Miskolc) online tesztet készített, aminek segítségével az emberek a saját jövőképüket fogalmazhatták meg Miskolc közlekedésével kapcsolatban. Az oldal és a hozzá kapcsolódó fórum célja az volt, hogy új, szakmai vitára és a lakosok jövőképére és empátiájára építő formátum kerüljön alkalmazásra olyan polarizált vitákban, mint a közlekedéspolitika és köztereink kialakítása.
A Kecsup.hu hírportál számára egy innovatív Közérthető Költségvetést dolgoztunk ki, amely a kecskeméti önkormányzat adataira épül. Emellett alaposan elemeztük Kecskemét uniós fejlesztéseit, és ehhez kapcsolódóan a közúti projekteket térképes formában is megjelenítettük. Célunk az volt, hogy a lakosság számára világosan és érthetően tálaljuk a komplex, ám fontos kérdéseket. A Tavirózsa Egyesület Veresegyházról a K-Monitorral együttműködve egy agglomerációs közlekedési fórumot indított. Az egyesület véleménye szerint a városvezetés közlekedési koncepciója túlságosan autócentrikus volt, de az egyesület erőfeszítéseinek köszönhetően a tervek gyalogos- és kerékpárosbarát elemekkel gazdagodtak. A második közös projektünk keretében a PartiMap alkalmazás segítségével feltérképeztük a Fenyves, a Pamut-tó és az Álomhegyi-tározó környékén szükséges kisebb fejlesztéseket. Az Alba Natura Civil Alapítvány számára szintén készítettünk PartiMap kérdőívet, amelynek célja az volt, hogy a lakosság igényeit, különösen a helyi zöldfelületekkel kapcsolatosan, hatékonyan képviselni tudják az önkormányzati döntéshozatal során.
A projektek sikeressége abban mutatkozott meg, hogy az együttműködő civil szervezetek technológiai és kommunikációs képességeik jelentős fejlődésen mentek keresztül a projekt során megismert eszközök használatával. Ezen kívül szakmai kapcsolatok és tudásbázis is épült, amely további előnyöket biztosít számukra. A közpolitikai hatások eddig korlátozottak voltak, de több esetben a szervezeteknek sikerült konkrét ügyekben konstruktív javaslatokat tenniük, így felkerültek az önkormányzat figyelmének térképére. A visszajelzések alapján a projekt legnagyobb vívmánya azonban az volt, hogy a résztvevők az offline és online jelenlét okos kombinációjával új kapcsolatokat alakítottak ki a helyi közösséggel. Ennek következtében sikerült bővíteniük önkéntes és támogató hálózatukat, hozzájárulva ezzel a helyi demokratikus környezet és vitakultúra fejlődéséhez, valamint az alulról jövő részvételi igények erősítéséhez.
A közelgő panelbeszélgetés során a helyi közösségek ellenállásának hangadói osztják meg tapasztalataikat a nagyberuházásokkal szembeni fellépésről. A résztvevők között található Major Gyula, a Fertő tó Barátai Egyesület képviselője, Szalay Ildikó a TETT - Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért Egyesület éléről, valamint Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület tagja. A diskurzus középpontjában a Fertő tavi kiemelt turisztikai fejlesztés, a debreceni akkumulátorgyár, valamint a tatai Hotel Avalon ügye áll, amelyek jól példázzák, miként válhat egy helyi beruházás országos szintű kérdéssé. Emellett szóba kerül, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata hogyan alakulhat ebben a feszültségekkel teli szituációban.
A sikeres együttműködés érdekében a szervezetek képviselői hangsúlyozták a helyi közösséggel való személyes kapcsolatok kiépítésének fontosságát, amit "talpalásnak" neveztek. Ennek elősegítése érdekében célszerű helyi hírességeket és médiát bevonni, valamint erősíteni a civil szövetségeket, akár helyi, akár országos szinten. Az országos média szerepe két szempontból is megjelent a beszélgetések során. Egyrészt a szakszerű és elkötelezett újságírók komoly segítséget nyújthatnak, másrészt azonban a pártpolitikai érdekek gyakran háttérbe szoríthatják az ügy valódi lényegét. A résztvevők számára felmerült az országos politika integrálásának dilemmája: míg Szalay Ildikó sikerként értékelte, hogy Tatán a pártpolitika nem keveredett a tiltakozásba, Molnár Gyula és Kozma Éva inkább arra figyelmeztettek, hogy érdemes kihasználni a politikai szereplők elérhetőségét. Azonban hangsúlyozták, hogy a civil szervezeteknek meg kell őrizniük az ügy irányítását, így elkerülhetik a politikai beskatulyázást, a helyi támogatók megosztottságát, és minimalizálhatják a politikai szereplők eltűnésének kockázatát. A résztvevők arra is rámutattak, hogy a civil szervezetek nem kötelesek megfelelni pártpolitikai logikáknak, így bátrabban képviselhetik helyi ügyeiket. Ez egy új lehetőséget és erőforrást jelent, amely segítheti a helyi közösségek hatékonyabb érdekképviseletét.
Az önkormányzatokkal való viszonyt mindhárom esetben meghatározta, hogy a központi kormányzat támogatja a beruházást, ami ellen a civilek fellépnek. Az önkormányzatok ebben a helyzetben a civilek értékelése szerint inkább "felfelé" próbáltak megfelelni, kerülték a kormánnyal a konfliktust és ezért kellett aztán civil szervezeteknek magukra vállalniuk a helyi érdekek képviseletét. A résztvevők javasolták, hogy hasonló helyzetben lévő civilek vonjanak be elismert szakértői tudást, kapacitást, mert az információ átadása (aminek a megszerzése és közzététele az önkormányzat feladata is lehetne) nem tűnik riogatásnak és agitálásnak egy hiteles helyi szervezet szájából. A civil szervezetek így jó esetben közvetítő közegként működhetnek a döntéshozók és a társadalom között, mert hozzájuk könnyebben kötődnek az emberek, őszintébbek velük.
A konferencia záró nemzetközi panelje az állampolgári részvételt támogató eszközökre helyezte a hangsúlyt. A litván részvételi költségvetés tapasztalatait bemutató Ingrida Kalinauskienė (Transparency International Lithuania) rávilágított arra, hogy a projektek sikerességéhez elengedhetetlen a látható eredmények megjelenítése és a folyamatos kommunikáció. Emellett kiemelte, hogy a kezdeményezőknek világos vízióval kell rendelkezniük arról, milyen változásokat szeretnének elérni, és ezt képesnek kell lenniük mérni és nyomon követni. A szlovén Parlameter alkalmazás (Nejc Horvat, Danes Je Nov Dan) innovatív digitális megoldást nyújt a közgyűlések során elhangzott információk és a képviselők tevékenységeinek egyszerűbb áttekintésére. Ezzel szemben a belgrádi Ministry of Space (Jovana Timotijević) az állampolgári tanácsok bevonását javasolja a várostervezési folyamatba, bemutatva saját kísérleti projektjük eredményeit is.
A konferencia sikerrel hozott össze önkormányzati vezetőket, szakértőket, helyi civil szervezeteket annak érdekében, hogy a demokratikus döntéshozatalról, állampolgári részvételről és civil-önkormányzati együttműködések lehetséges irányairól beszélgessenek. A személyes jelenlét erősítése, az elérhetőség és a lakossággal való közvetlen kapcsolatok építése a politikusoknál és a civil szervezeteknél is kiemelt figyelmet kapott. Szintén hangsúlyos volt a hazai és nemzetközi példákban is, hogy az átláthatóság az őszinte és alapos tájékoztatásnál kezdődik: ennek egyformán része a közérdekű információ folyamatos, átlátható közzététele, de legalább ilyen fontos a komplexebb témák esetében a szakmai tájékoztatás, edukáció, hogy elvárható legyen a lakosság érdemi részvétele a döntéshozatalban. A digitális eszközök és az olyan elterjedtebb megoldások, mint a részvételi költségvetés vagy állampolgári tanács hasznos segítséget nyújthatnak a progresszív szereplőknek, de nem tudják helyettesíteni a szükséges szemléletváltást: a lakosság mélyebb bevonása közös ügyeink intézésébe lassú és elkötelezettséget igénylő feladat, de a döntéshozók és civilek tapasztalatai alapján is érdemes belevágni.
Az önkormányzati átláthatósággal kapcsolatos jó gyakorlatok megosztását a National Endowment for Democracy támogatta. A konferencián kifejtett nézetek és vélemények az előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik a National Endowment for Democracy hivatalos álláspontját.
