Hegyesi Gábor (1948-2025) élete és munkássága mély nyomot hagyott a közösségében. Az évtizedek során nemcsak kiváló szakemberként, hanem inspiráló személyiségként is ismertté vált. Számos területen kifejtett tevékenysége, valamint elkötelezettsége a fiata

Hegyesi Gábor, az ELTE TÁTK professor emeritusa, 2025. április 8-án, 77 éves korában távozott el az élők sorából. Ő volt a felsőoktatási szociális képzések egyik meghatározó alakja, aki jelentős hatással volt a szakterület fejlődésére.

Hegyesi Gábor közgazdász diplomáját 1973-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg. Ezt követően a melbourne-i Monash Egyetem szociális munka mesterszakán folytatta tanulmányait, ahol újabb képesítést nyert. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen szociális menedzseri diplomát is elnyert. 2004-ben pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerezte meg minőségmenedzseri oklevelét.

Szakmai pályafutása során a gyakorlati tapasztalatok és az elméleti kutatások harmonikus összefonódása határozta meg munkáját. Tíz éven keresztül párhuzamosan tevékenykedett a szociális munka alapkövének számító nevelési tanácsadó hálózatban, ahol családgondozóként szerzett tapasztalatokat, miközben a Szövetkezeti Kutatóintézetben a társadalmi helyzetek és problémák mélyreható elemzésén dolgozott. Később csatlakozott a civil szolgáltatások úttörőjeként ismert LARES Humán Szolgáltató Kisszövetkezethez, ahol új irányvonalakat képviselt a szociális ellátás területén.

Az 1970-es évek végén kezdte meg oktatói pályafutását, amikor óraadóként szociális munka kurzust vezetett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. 1987-től az ELTE-n folytatta munkáját, ahol részt vett az akkoriban alakuló szociálpolitikus és szociális munkás képzést megvalósító tanszéki csoport munkájában, később pedig a tanszék munkatársává vált. A szociális munka gyakorlati területével való kapcsolata mindig is megmaradt, hiszen 1989 és 1992 között az Esély Családsegítő Szolgálatnál is aktívan dolgozott.

A kezdetektől fogva elkötelezett résztvevője volt a felsőoktatási szociális képzések kialakításának, tervezésének és megvalósításának. Az ELTE Szociálpolitika Tanszékén eltöltött évek után, 1992-től a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szociálismunkás-képző Tanszékének vezetését vette át. Miután a főiskola egyesült az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, és a szociális képzések a Társadalomtudományi Karra kerültek, 2003-tól újra az ELTE oktatójaként folytatta pályafutását. Az oktatás és kutatás terén kifejtett folyamatos és magas színvonalú tevékenységét elismerve az ELTE TáTK 2013-ban emeritus címet adományozott számára. Nyugdíjas évei alatt is aktívan részt vett a kar életében, a szociális minőség menedzser képzés szakmai felelőse volt egészen haláláig.

Tevékenységének középpontjában a szociális szakma kihívásainak feltérképezése állt, amelyet alapos kutatásokkal, folyamatos nemzetközi publikációkkal és a hazai, valamint külföldi tudományos közéletben való aktív részvétellel valósított meg. E munkálatok során elengedhetetlen külföldi kapcsolatok kiépítése és fenntartása révén hozzájárult a szakmai fejlődéshez. E tevékenységek eredményeként megalapozta azokat a kurzusokat, amelyek a szociális munka alap- és mesterszakos hallgatói számára bemutatják a nemzetközi jógyakorlatokat, valamint lehetőséget biztosítanak számukra külföldi szakmai tanulmányutakon való részvételre.

Munkásságát jelentős nemzetközi aktivitás fémjelezte. Szakmai közéleti tevékenysége is széleskörű. Alapító tagja volt az Iskolaszövetségnek, a Non-Profit Kutatócsoportnak, évekig volt a Non-profit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége elnöke, vezető tisztséget töltött be a Szociális Innovációs Alapítvány - Nonprofit Minőségi Központjában. Több mint 30 évig volt tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak.

Egyedülállóan magas színvonalú oktatás jellemezte azt a pedagógust, aki hitelességével és szakmai elkötelezettségével formálta a jövő szakembereit. A képzés alatt kulcsszerepet játszott a hallgatók és oktatók közötti kapcsolat kialakításában. A kar közössége emlékezetében élénken él az a kép, hogy mindig támogató, ösztönző tanácsaival szárnyakat adott kollégáinak és tanítványainak, lehetőséget teremtve számukra a fejlődésre és a kiteljesedésre.

Az ELTE TáTK oktatói és hallgatói közössége szívből jövő fájdalommal búcsúzik Hegyesi Gábortól, és mély együttérzéssel osztozik a család és barátok gyászában. Az Egyetem Hegyesi Gábort saját halottjának tekinti, emlékét örökké megőrizzük szívünkben.