A zenei preferenciáink mögött álló összetett világban a génjeink szerepe is jelentős lehet. Egyes kutatások arra utalnak, hogy öröklött tényezők befolyásolhatják, mely dallamok és ritmusok vonzanak minket, sőt, akár a zenehallgatási szokásainkat is formál

szisztematikusan kutatják a zene és a tinédzserek közötti különleges kapcsolatot. Érdekes módon, a kutatások során nemcsak a zenehallgatás preferenciáira fókuszálnak, hanem arra is, hogy milyen érzelmi hatásai vannak a fiatalok életére. Miért vonzódnak olyan erősen a különböző zenei stílusokhoz? Milyen szerepet játszik a zene az identitásuk kialakításában és a társas kapcsolatokban? A tudósok úgy vélik, hogy a zene nem csupán szórakozás, hanem egy fontos kommunikációs eszköz is a fiatalok számára, amely segíthet kifejezni az érzéseiket és megérteni a világot, amelyben élnek. A válaszok keresése során izgalmas felfedezéseket tehetünk, amelyek új fényben tüntetik fel a zene jelentőségét a tinédzserek életében.

közelebb kerültek annak megértéséhez, mi befolyásolhatja az ízlésünket.

A kutatás eredeti célja az volt, hogy "megértsük: vajon a genetikai különbségek különbözőséget okozhatnak-e abban, ahogy az emberek élvezik vagy nem élvezik a zenét és mit mond mindez általában az ember muzikalitásáról".

Giarcomo Bignardi és kutatócsapata az ikertanulmány módszerét alkalmazta a kutatásuk során. Kilencezer egy- és kétpetéjű ikerpár válaszait vizsgálták, hogy feltárják, miként reagálnak a zene által nyújtott "jutalomra". Emellett azt is elemezték, hogyan fogadják a jutalmakat általánosságban, valamint mennyire képesek észlelni a zenében rejlő finom részleteket, például a dallamokat, ritmusokat és a hangszínek árnyalatait.

Az úgynevezett barcelonai zenei jutalom kérdőívben olyan kérdések is szerepelnek, hogy az illető

A "jutalom" az agykutatásban egy pozitív megerősítő inger vagy következmény, és a viselkedésünket meghatározó jutalomérzetet befolyásoló mechanizmusokhoz kapcsolódik. Például jutalom az, amikor valamit örömmel csinálunk, mert érdekel bennünket.

A Max Planck intézet kutatói a Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban arra világítanak rá, hogy a jutalomérzésünk részben a géneinkből ered. Ez azt jelenti, hogy például az, hogy egy dal hallatán táncra perdülünk-e, egyéni genetikai adottságainktól függ.

A kutatók statisztikai modelleket alkalmaztak az egypetéjű (genetikailag szinte azonos) ikrek és a kétpetéjű (génállományuk körülbelül felében hasonló) ikrek közötti eltérések feltárására. Eredményeik alapján megállapították, hogy az egypetéjű ikrek zenei preferenciái és a zeneélvezetük sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a kétpetéjű ikrek esetében.

"A kutatásaink összetett képet festenek, amelyben a DNS-ünk sajátos elemei is szerepet játszanak abban, hogy miként tapasztaljuk meg a zene varázsát" - idézte Bignardi szavait a Vice. "A jövőbeli tudományos vizsgálatok segíthetnek feltérképezni, hogy a genómunk mely aspektusa befolyásolja leginkább azt a képességünket, hogy élvezzük a zenét. Ez az a jelenség, amit már Darwin is megfigyelt, és amire a mai napig keressük a választ."

A tanulmány szerzőinek jogos észrevétele az, hogy még további kutatásokra van szükség, mivel kizárólag 1960 és 1980 között született, svéd ikerpároknak adtak kérdőíveket (azaz a vizsgált csoport az életkor és a kulturális háttér tekintetében nem volt elég sokszínű).

Érdekes megfigyelés, hogy 2016-ban az MIT kutatói olyan tanulmányt publikáltak, amely azt sugallta, hogy a zenei preferenciáink alapvetően kulturális hatások eredményei, és nem egy előre meghatározott mintázat részei, amelyek a tudatunkba vannak programozva.

Az újabb, de korai kutatás eredménye némileg megkérdőjelezi a tizenéves gyerek szobájába rontó szülő viselkedését, mivel talán épp őbenne rejlik a válasz arra, hogy a gyereke miért hallgatja tizedszerre ugyanazt a számot.