Izgalmas újdonságok várhatóak az ESG szabályozás terén: felfedjük a részleteket!

A jövő helyett a jelen gazdasági folyamatai kerültek középpontba - ez a téma áll a szeptember 4-i Sustainable World konferencia középpontjában, ahol a fenntartható üzleti szféra hazai képviselői gyűlnek össze. Az esemény célja, hogy bemutassa, miként formálódik a különböző iparágakat érintő fenntarthatósági törekvések világa.

Az első, a számviteli törvény módosítása, az "Omnibusz" fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó halasztásával áll összefüggésben, amely az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szerepel.

A módosítás célja, hogy a már az EU-s szinten jóváhagyott "stop the clock" szabályozást beépítse a hazai jogrendbe. Ennek értelmében a második és harmadik hullámba tartozó vállalatok számára két évnyi hosszabbítást biztosítanak a törvényben előírt fenntarthatósági jelentés elkészítésére.

A második javaslat a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének előkészítésével kapcsolatos, és tartalmazza az ESG törvény módosítására vonatkozó ajánlásokat is.

A jelenlegi előírások értelmében a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már az idei év során el kell készíteniük ESG beszámolójukat a megelőző üzleti év teljesítményéről. Ezt a dokumentumot be kell nyújtaniuk az SZTFH-nak, valamint kötelezően nyilvánossá kell tenniük a vállalat honlapján, az ESG törvény és annak végrehajtási rendeletei által előírt formátumban. A többi nagyvállalatnak ezzel szemben a következő évben kell eleget tennie e kötelezettségnek. Érdemes megjegyezni, hogy a javasolt módosítások következtében a második csoportba tartozó vállalatok köre is változni fog. Az ESG törvény hatálya alá azok a nagyvállalatok tartoznak majd, amelyek az üzleti évet megelőző két év során a mérleg fordulónapján a törvény által meghatározott ágazatokba sorolhatók, és amelyek mutatóértékei túllépik a megadott határértékeket.

Az éves nettó árbevétel elérte a 90 milliárd forintot, míg az átlagos munkavállalói létszám 500 fő körül alakult.

A javaslat a fentiek alapján a következő ágazatokban működő vállalatok számára keletkeztet jelentési kötelezettséget, abban az esetben, ha átlépik az előbb bemutatott határértéket:

Végül, de nem utolsó sorban fontos változás az alanyi kört illetően, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások -hasonlóan a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásokhoz- kikerülnek az ESG törvény hatálya alól.

Fontos változásként emelhető ki, hogy a kötelezett vállalatok számára a 2024-es üzleti év fenntarthatósági célú átvilágításának teljesítésére vonatkozó ESG beszámolójuk esetében nem szükséges tanúsítást végezniük. A jogszabályban rögzített előírások betartásáért, valamint az ESG beszámoló megfelelőségéért és annak elfogadásáért a vállalat ügyvezetése fog felelősséget vállalni.

A 2024-2026-os üzleti években elkészült ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó tanúsítványt nem kell elküldeni az SZTFH részére. A módosítás szerint továbbá ugyanebben az időszakban a vállalatoknak nem szükséges nyilvánosan mindenki számára elérhetővé tenniük a honlapjukon a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót, azaz, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését; a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket; az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat; illetve az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiát.

Ezek a módosítások nem a teljes ESG beszámoló elkészítési folyamatának elhalasztását jelentik, csupán a tanúsítási és közzétételi követelmények időpontja kerülne későbbi időszakra.

Változik a lényegesség elve, mely a jelenleg hatályos szabályokat kiegészíti azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy az ESG beszámoló részeként kell a vállalkozásoknak megfelelő információkat nyilvánosságra hozni a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.

Jelentős lépést jelent a hazai KKV szektor tehermentesítése szempontjából, hogy 2027. június 30-ig...

Ezen túlmenően változnak a magyar KKV-k ESG adatszolgáltatására vonatkozó követelmények is. 2027. június 30-ig kizárólag középvállalkozásoktól kérhetőek az ilyen típusú adatok, és a velük kapcsolatos szabályozás a következőképpen fog alakulni:

Az előbbi módosuló bekezdések 2027. július 1-től még egyszer változni fognak, mely által a középvállalkozásokra vonatkozó szabályok ki fognak terjedni a mikro- és kisvállalkozásokra is. Ettől az időponttól a fentiek értelmében tehát, már lehet mikro- és kisvállalkozásoktól is ESG adatszolgáltatást kérni, azonban ez a kör ezután sem vállalhat kötelezettséget ilyen adatszolgáltatás teljesítésére, míg a középvállalkozások igen.

Ha a korrekciós intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak, akkor két új alternatív megoldással kell számolnunk:

A módosítási javaslat tartalmaz még újdonságokat az ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggésben is, a módosító javaslat elfogadása esetén az SZTFH a továbbiakban csak az ESG tanácsadók vonatkozásában végez akkreditálási tevékenységet, míg az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság feladata lesz. Ugyanakkor az SZTFH feladata marad az ESG tanúsítókról szóló névjegyzék vezetése.

Az előbbieken túl kiegészítésére került, hogy milyen információkat fog tartalmazni a tanúsítókról szóló névjegyzék, és pontosan milyen feltételei lesznek a nyilvántartásba vételnek, de ezen a területen még várható a Kormány rendelete, amely szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának konkrét - szakmai - követelményeit, illetve az SZTFH Elnökének a rendelete is a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeiről.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés törvényalkotási folyamata során a fent említett aspektusok kisebb-nagyobb mértékben módosulhatnak. Jelenleg a parlament informatikai rendszerében az látható, hogy a tervezett módosításokat normál menetrend szerint kívánják megtárgyalni, ami azt jelenti, hogy van rá esély, hogy ezek még a tavaszi ülésszak zárása előtt elfogadásra kerülnek. A bemutatott javaslatok - a kivételek figyelembevételével - a kihirdetés követő napon léphetnek életbe a megismert szabályok szerint.

A cikk írója a KPMG tapasztalt senior menedzsere, aki emellett tanácsadói szerepkört is betölt a KPMP-nél.