Ferenc pápa üdvözölte az Egyetemes Béketanács küldöttségét - Vatican News

Ferenc pápa az Egyetemes Béketanáccsal folytatott megbeszélésén hangsúlyozta, hogy "minden, ami igazán értékes, megköveteli a nehézségeket".

Ferenc pápa hétfő délelőtt találkozott az Egyetemes Béketanács ifjúsági delegációjával, akik különféle vallási és kulturális hátterekből érkeztek. A Szentatya arra biztatta őket, hogy munkájuk középpontjába a reményt, a párbeszédet és a megbékélést állítsák, mint "a béke nagymesterei". Beszédében hangsúlyozta a fiatal küldöttek elkötelezettségét a béke iránt, különös figyelmet szentelve a Szentföld helyzetének, amelyet "a konfliktusok sötét felhői" árnyékolnak be. A pápa kiemelte, hogy a fiatalok idealizmusa és kreativitása kulcsszerepet játszik a békefolyamatban.

A pápa hangsúlyozta, hogy a feladat nem egyszerű, ezért három "rövid gondolatot" javasolt a fiataloknak, hogy mérlegeljék. Aláhúzta, hogy a fiatal generáció képes lehet a régi sebek gyógyítására és az előítéletek félretételére. Ugyanakkor figyelmeztetett az "ideológia" csapdájára, mivel ez akadályozhatja a "kreativitást" és a "jó szándékot". "A múlt sérelmeinek és előítéleteinek egészségtelen megtartása soha nem vezethet valódi és tartós békéhez" - emelte ki a pápa szavaival.

"A párbeszéd az egyedüli híd a béke felé" - hívta fel a figyelmet a pápa, arra ösztönözve a fiatalokat, hogy építsenek hidakat másokkal, és támogassák a kölcsönös megértést. Ezt követően a "Fratelli tutti" (Mindnyájan testvérek) című enciklikájából hozott példát: "A párbeszéd által a fiatalok a béke kiváló mestereivé válhatnak."

A pápa ezután a remény fontosságáról beszélt, különösen a háború, a szegénység és a diszkrimináció láttán. Az ilyen problémák "arra vezetnek bennünket, hogy azt gondoljuk, hogy a párbeszédben való részvételünk hiábavaló, mert kevés konkrét eredményt hoz". Azokban a pillanatokban, amikor ilyen gondolatok csábítanak bennünket, fontos "emlékeznünk arra, hogy bármit, amit érdemes megtenni, nem könnyű. Áldozatra van szükség, és készen kell állni arra, hogy minden nap újra elkötelezzük magunkat, különösen akkor, ha úgy tűnik, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan mi akarjuk." Beszéde végén a pápa arra buzdította hallgatóságát, hogy "tartsák életben a reményt".