Ezek a képzési területek bizonyultak a legnagyobb kihívásnak a diplomás pályakezdők számára a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során.

A legfrissebb felmérések alapján a bölcsészettudományi és művészeti területeken végzett szakemberek a legkevésbé alkalmazzák a tanultakat a jelenlegi foglalkozásuk során.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as felmérésében a 2022-ben végzett hallgatókat kérdezték meg munkaerőpiaci helyzetükről és arról, mennyire használják a végzettségükkel megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájuk során. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, vagy egyáltalán nem. Megnéztük, hogy képzési területenként hányan jelölték be az "egyáltalán nem" opciót.

A válaszadók legnagyobb arányban az alábbi területeken nyilatkoztak úgy, hogy nem alkalmazzák a megszerzett tudást:

Az itt végzett hallgatók közül sokan olyan pozíciókban dolgoznak, ahol a tanulmányaik során megszerzett ismereteik nem feltétlenül állnak összhangban a munkaköri elvárásokkal.

A különböző képzési területek helyzete sokszínű és dinamikusan változó. Az oktatási rendszer folyamatosan alkalmazkodik a társadalmi igényekhez, a munkaerőpiac elvárásaihoz, valamint a technológiai fejlődéshez. Az egyes területek között jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen míg egyes szakterületeken, mint például az informatikában és a mérnöki tudományokban, a kereslet folyamatosan növekszik, más területeken, mint például a humán tudományokban, a munkaerőpiaci lehetőségek korlátozottabbak lehetnek. A képzési programok folyamatos megújulása és korszerűsítése elengedhetetlen a relevancia megőrzéséhez. Az interdiszciplináris megközelítések és a gyakorlati tapasztalatok integrálása a tananyagokba egyre fontosabbá válik, hogy a hallgatók versenyképes tudással léphessenek a munka világába. A digitális technológiák térnyerése révén új lehetőségek nyílnak meg, például a távoktatás és online tanulási platformok terjedésével, amelyek hozzájárulnak a képzési lehetőségek szélesítéséhez és a hozzáférhetőség javításához. Összességében a képzési területek helyzete komplex és folyamatosan alakul, így fontos, hogy a képző intézmények és a hallgatók is lépést tartsanak a változásokkal, hogy a jövő kihívásaira felkészülten reagálhassanak.

Bár nem a legmagasabb arányban, de más területeken is jelentős azok száma, akik úgy érzik, hogy a végzettségük nem találkozott a gyakorlati igényekkel.

Ezzel szemben az informatikai (4,3%) és pedagógusképzési (5,7%) területen végzettek sokkal ritkábban érezték úgy, hogy teljesen felesleges volt a tanulmányaik alatt megszerzett tudás.